Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

MISKOLC, A „BŰNÖS VÁROS" - „Eltanácsoltak"

Általános jelenség volt, hogy az egykori csendőrök, rendőrök, katonatisztek mivel képzettségüknek megfelelő állásban nem helyezkedhettek el, leggyakrabban éjjeli őrként vagy segédmunkásként vállaltak mimkát. Osztályidegenként azonban még ezeken a helyeken sem dolgozhattak és senkit sem érdekelt, hogy miből élnek meg. A kitelepítettek legjelentősebb részét, közel egyharmadát, az egykori hivatásos tisztek és családtagjaik alkották: 59 tiszt és 103 családtag. Ezen belül 54 honvéd88

, 3 csendőr- és 2 rendőrtiszt. Közigazgatási tisztviselők 1944. december 2-án érte el a Vörös Hadsereg Miskolc határát, másnapra a város felszabadult a német megszállás alól. Az üzemek a rombolások miatt képtelenek voltak a termelésre. A közellátás terén kaotikus állapotok uralkodtak, a német és orosz csapatok minden fellelhető élelmiszert elrekviráltak. A szovjet városparancsnok első parancsa intézkedett a folyamatos hatósági munkáról, december 4-én már újra működött a polgármesteri hivatal. Megbízást adott az addigi közigazgatási vezetőknek, hogy ismét töltsék be hivatalaikat. Gálffy Imrét bízta meg újra a polgármesteri teendők ellátásával.

89 Helyettese Honti Béla lett, aki a nyilas hatalomátvételig ugyanezt a posztot töltötte be.

90 A polgármesteri hivatal mellett 1944. december 16-án Miskolcon is megalakult a Nemzeti Bizottság, amely 4 hónapig a politikai csatározások legfőbb színterévé vált. A bizottság az állami szuverenitást gyakorolta, a közigazgatási hatóságok elöljárójaként. Szovjet típusú intézményként egyesítette a törvényhozói és végrehajtó hatal88 Köztük: 4 vezérőrnagy, 11 ezredes, 11 alezredes, 11 őrnagy, 13 százados, 2 főhadnagy, 1 alhadnagy - akit, mint ezredest vittek el. 89 Gállfy megtagadta a nyilasokkal való együttműködést, nem esküdött fel Szálasira, ezért félreállították. 9

° 1952-ben mindkettőjüket kitelepítették