Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

MISKOLC, A „BŰNÖS VÁROS" - „Eltanácsoltak"

10000 lakosnak, a város majdnem tíz százalékának az itt „tartózkodása káros". Ehhez képest 1952 jríniusában mintegy 550 fő elhurcolása csak „tizedelés" volt, és nem „nagytakarítás". A feljegyzésben azonban valószínűleg csak az ellenség felnagyítása történt, mert egy 1953. április 22-én keltezett belügyminisztériumi jelentés szerint Miskolcon 653 fő nemkívánatos elemet tartanak nyílván.

80 Ez talán már közelebb jár a valósághoz. Ennek ellenére az idézett feljegyzés kutatásunk egyik legfontosabb módszertani dokumentuma volt, hiszen szinte pontosan felsorolta azokat a kategóriákat, amelyekből a kitelepítetteket összeválogatták. Vegyük sorra ezeket: Fegyveres testületek tagjai A régi Magyarország egyértelmű fasiszta minősítése lehetőséget teremtett arra, hogy adminisztratív-igazságügyi nyomásnak vessék alá azokat, akik ténylegesen népellenes bűnöket követtek el, másrészt, akik nem értettek egyet a kommunista-szocialista gondolattal és gyakorlattal, azzal szembehelyezkedtek, vagy szovjetellenesek voltak. Mindez megtorlást vont maga után.

81 Ez adott jogalapot az igazoló eljárások, majd később a B-listák összeállításához. Kiemelt figyelmet fordítottak a fegyveres testületek megtisztítására is. Ennek első lépése a Magyar Királyi Csendőrség feloszlatása volt.

82 Indoklásul a népellenes kormányok feltétlen kiszolgálását, a demokratikus mozgalmak kíméletlen üldözését, illetve a parasztság és munkásság elleni erőszakot hozták fel. Rendeleti úton csak a csendőrség esetében állapítottak meg testületi felelősséget, pedig a városi rendőrségek tagjai ugyanúgy részt vettek a zsidók deportálásában, mint a csendőrség. Az intézmény megszűnése miatt, az egykori csendőrök csak so MOL. XIX-B-l-j. 143/1953. 81 Törvénytelen szocializmus.: 38. p. 82 1690/1945.M.E.sz.rendelet