Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

MISKOLC, A „BŰNÖS VÁROS" - A város és lakói

A források feltárása még nem fejeződött be, kötetünkben a kutatás eddigi eredményeit mutatjuk be.

59 A levéltári feldolgozást és az interjúk készítését továbbfolytatva bővítjük a kört és a megyénkben, majd a régióban történt kitelepítéseket vizsgáljuk. Célkitűzésünk az volt, hogy minél teljesebb képet alkossunk a miskolci kitelepítésről és feltárjuk annak ok-okozati összefüggéseit. Annak ellenére, hogy szinte pontos névsorral rendelkezünk és talán a legrészletesebb adatbázist sikerült összeállítanunk, nem volt egyértelműen kijelenthető, hogy Miskolc esetében kik, miért kerültek föl a kitelepítendők listájára. A foglalkozási összetétel vizsgálatánál kezdetben nem találtunk megfelelő magyarázatot arra, miért vittek el órást, borbélyt, vásári képárust, fényképészsegédet, népművelési titkárt, MADISZ titkárt, nyomdászt, taxisofőrt, trafikost. Ezért azt próbáltuk kideríteni, ki volt az a személy (vagy személyek), aki(k) miatt a többi hozzátartozót is kitelepítették. Ezért volt szükség arra is, hogy Miskolc történetét ne csak az ötvenes évek elején vizsgáljuk, hanem az előzményeket is megkeressük. A város és lakói 1941 és 1952 között Miskolc lakosságának lélekszáma és társadalmának összetétele jelentősen megváltozott. A két világháború között ugrásszerűen megnőtt a közszolgálatban alkalmazott értelmiségi foglalkozásúak száma. Ennek egyik oka, hogy 1919 őszén a várost elözönlötték az utódállamokból menekülő közigazgatási és közszolgálati tisztviselők. 59 A közlésnél figyelembe vettük a személyiségi jogok védelmét, ezért talál az olvasó több névírásmódot. Csak azoknak írtuk le a teljes nevét, akik hozzájárultak annak közléséhez, vagy már korábbi publikációban ismertté váltak. A többiekét csak monogram-jelöléssel használtuk.