Holopcev Péter - Irha Melinda: Eltanácsoltak. Miskolc - Hortobágy 1952-1953 - Borsodi Levéltári Füzetek 42. (Miskolc, 2003)

Bevezetés

Amikor Rákosi Mátyás és Farkas Mihály visszaérkezett, azt tapasztalták, hogy a szovjet katonai tanácsadók már részletesen kidolgozták a tennivalókat és menetrendjüket. A moszkvai döntés hazai elfogadtatása a szertartásrendnek megfelelően zajlott le: „Február végére volt kitűzve a párt második kongresszusa: kívánatos volt, hogy a megemlített terveket ez a kongresszus hagyja jóvá. "

G Az 1950-es ötéves tervelőirányzat összes beruházásainak értéke (folyó áron) 50,9 milliárd forintra rúgott, ezen belül 18,3 milliárdot szántak a nehéziparra. 1951-ben 85 milliárd forintra emelték az összes beruházás előirányzatát, ezen belül 37,5 milliárd forintra srófolták fel a nehéziparra szánt beruházások összegét.

7 Talán ennél is szemléletesebb Friss István 1951. szeptember 3-án kelt, az MDP KV Titkársága elé terjesztett jelentésének első három sora: „Hadianyaggyártásunk pillanatnyilag hadseregfejlesztésünk leggyengébb pontja. A gyártást 1951-ben az 1950-es 537 millió Ft-ról, 3.370 millió Ft-ra kellett volna emelni. Az első félévben 832,1 millió Ft termelést értünk el és ma már előre látható, hogy az év végéig eredeti termelési előirányzatunkat csak mintegy 75-80%-ra tudjuk teljesíteni."

8 Az első ötéves terv beruházásainak irreális mértékű felemelését tehát a szovjet pártvezetés inspirálta, azáltal, hogy újabb világháború kitörésével kalkulált. Az MDP II. kongreszszusának a fegyverkezési versenyt szentesítő határozatai Huszár Tibor szavaival - „...törvényszerűen vonták maguk után a gazdasági-társadalmi folyamatok további militarizálását, minden területre kiterjedő kriminalizálását. A gyúanyag tovább halmozódott, egyre szélesebb rétegeket érintett a megbélyegzés, a bűnbakképzés, a minden alapot nélkülöző erőszak. "

9 6 Mindezekre lásd: Rákosi M. 1997. 860-865. pp. 7 Kollega T.I. 1996. 178. p. s MOL M-KS-276.L 54/159. Őe. 9 Huszár T. 1998. 176. p.