Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

gabírót, valamint Pazdicsy Ágoston és Sztáray Antal esküdteket a Sztára possessióban fekvő birtokrészeinek a Tibay Orsolyától való viszszakövetelésére, amely birtokrészek csupán zálog címén vannak a nevezett kezénél. 2687. (I. 444.) Perényi Gábor (spectabilis et magnificus) a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelte Tar Domonkos jobbágyot Makó Jánostól (nobilis) és fiától, Makó Bernáttól. A nevezettek azonban fellebbezést terjesztettek elő az ügyben a vármegye törvényszékére, ámde miközben a fellebbezés tartott, Perényi Gábor a saját hatalmával elvitette a mondott jobbágyot. S jóllehet végül Makó János a vármegye kifejezett kérésére átengedte Perényi Gábornak Tar Domonkost, de azzal a feltétellel tette azt, hogy a jobbágy ingóságai és örökségei maradjanak az ő és a fia birtokában. Mivel azonban Perényi Gábor erre az örökségre is rátette a kezét, Makó János a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelte tőle Tar Domonkost. Volt egy szőlője is ezen Tar Domonkosnak Makó János földjén, amelynek Makó János a birtokába került, de sem Telekessy István, sem Keresztes János nem adhatta azt neki el, mivel a Kövesd Castrum szőlőhegyén lévő szőlőt, amelyért azt elcserélték, ismét ezen Keresztes Jánosnak ítélték. - Mindezekre tekintettel a vármegye közönsége a következő ítéletet hozta: amennyiben Perényi Gábor békében hagyja ezen Tar Domonkos örökségeit, akkor a dolog rendben lesz és Tar Domonkos a földesurasága alatt maradhat; ellenkező esetben azonban Makó János szabadon és a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően visszakövetelheti a nevezett jobbágyot és megmaradhat a mondott szőlő birtokában.

192 2688. (1.444.) Makó Bernát prokurátort vallott.

193 2689. (1. 445.) A vármegye törvényszéke a következő határozatot hozta: Dereghnyey Simon tegyen esküt arról, hogy nem adta volna Sánta Jánosnak azt a bizonyos lovat, amelyet neki adott, ha tudta volna, hogy elköltözik a földesurasága alól. Ha pedig leteszi az esküt, akkor a nevezett jobbágy tartozik átadni Dereghnyey Simonnak azt a pénzösszeget, amelyért a lovat értékesítette. 2690. (I. 445.) Zuthy István felkéri Szalonthay Bálint szolgabírót és Pósa Péter esküdtet egy Tóth Lukács nevű, Nagygéres possessióban lakó jobbágynak a Perényi Gábor úrtól (magnificus) való visszakövetelésére. 2691. (I. 445.) Horváth Gergely felkéri Szalonthay Bálint szolgabírót és Pósa Péter esküdtet (eosdem, lásd az előző bejegyzést) egy Tárkány possessióban lakó jobbágynak, név szerint Kovács Mártonnak az Anna aszszonytól (nobilis), néhai Tarkányi Miklós özvegyétől való keretesére. 2692. (I. 445.) Anarcsy Péter felkéri Szalonthay Bálint szolgabírót és Zuthy István esküdtet több jobbágynak a Serédy Gáspártól való keretesére; e jobbágyok név szerint Oláh György, Tóth János, Tóth András és Farkas János.