Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

szaadni, mert azt a nevezett Kaszás Györgytől valóban engedetlenségek miatt vette el, amelyekért más módon nem kaphatott elégtételt. - Helmeczy Márton deák jogainak biztosítása érdekében kéri a vármegye közönségét, hogy adja ki számára ezen törvényes protestációról a bizonyságlevelet.

107 1833. (I. 273.) Perényi Gábor urat és officialisait a törvényszék elé kell idézni, a falubírákat pedig elő kell állíttatni. 1834. (I. 274.) Sőt, ezzel meg sem elégedvén (hogy mivel nem, lásd az 1832. számú bejegyzést), Perényi Gábor úr és officialisai Kaszás Györgynek a kérésére az elmúlt esztendőben, Szent Márton ünnepe (november 11 -e) táján elfogták Helmeczy Márton deák (ipsius protestantis) két jobbágyát, Domak Miklóst és Király Andrást (providi), s hatalmasul 40 dénárt csikartak ki tőlük. 1835. (I. 275.) (...)

108 a vármegye közönségének a határozata értelmében ezen üggyel kapcsolatban beszéljen a fivéreivel, a jószágokat pedig, amelyekről a per folyîk', Wiczmándy Mátyás, a vármegye ispánja vegye a kezéhez. Ha a felek a'mondott határnapig az általuk választott, jogban jártas bírák közbenjárására megegyeznek egymással, akkor a dolog rendben lesz; ha azonban nem tudnak megegyezni, akkor a jószágok a nevezett ispán úr kezénél és így a vármegye ellenőrzése alatt maradnak addig, amíg a legközelebbi nyolcados törvényszék vagy a legközelebb összehívandó országgyűlés felül nem tudja vizsgálni a pert és végleges ítéletet nem tud hozni abban. 1836. (I. 275.) Ki kell adni Nátafalussy Albert számára a Sztáray Zsófia asszony (nobilis) elleni harmadik intésről szóló levelet. 1837. (I. 275.) Bacskay János az első alkalommal inti Dorottya aszszonyt (nobilis), néhai Bacskay Ferenc özvegyét, hogy vegye fel az őt megillető jegyajándékot és adja át neki a Bacskay Ferenc után maradt jószágokat. 1838. (I. 275.) A vármegye közönsége úgy határozott, hogy Torday István (nobilis) az egyik részről, a másik részről pedig Krisztina asszony (nobilis), néhai Nagy Máté (egregius) özvegye a közöttük a zálogba adott jószágok miatt folyó perben Húsvét ünnepének a harmadnapján (március 31-én) álljanak törvény elé Legénye possessio helyszínén. 1839. (I. 275.) A vármegye nemeseinek a közönsége a következő statútumot alkotta: ezentúl a jövendőben a leánynegyed és a jegyajándék felvételével kapcsolatos ügyekben úgy kell eljárni, hogy az első intésről való bizonyságlevél kiadása után azonnal következzék az intett fél részéről a feleletadás. Eddig ugyanis három intésnek kellett elhangzania, s csak azután adták ki a bizonyságlevelct és következhetett a feleletadás. 1840. (I. 275.) A vármegye közönsége a következő statútumot alkotta: ezután a jövendőben a perben álló felek nem kaphatják meg kiadásuk után az intő- és ítéletlevelet, hanem ha meg akarják kapni, akkor egyszerre kell meg-