Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

ZEMPLÉN VÁRMEGYE CONGREGATIÓJA 1561. január 5. (die D. p. fest. Circumcisionis Domini), h. n. 1141. (I. 163.) Rákóczi Anna asszony (nobilis), Körtvélyessy György (egregius) házastársa prokurátoraiul vallotta nevezett férjeurát, valamint másokat is, név szerint Butkay Lajost és Vinnay Ferencet. A mondott asszony letette az ezen vallásért fizetendő 12 dénárt. 1142. (I. 163.) Görgey Katalin asszony (nobilis), néhai Körtvélyessy Mihály (nobilis) özvegye prokurátoraiul vallotta Dobóczy Demetert és másokat. 1143. (I. 163.) A vármegye közgyűlése főispánná választotta Homonnai Drugeth Istvánt (magnificus), aki fel is esküdött ezen tisztségének a viselésére. 1144. (I. 163.) A közgyűlés a vármegyei hadak vezérévé választotta Alpáry Simont és járandóságait a következőkben határozta meg: - a lovas katonák állítására 20 forint, - a saját személyére hópénz gyanánt 10 forint, - minden egyes lovas katonára, mind a sajátjaira, mind pedig a hozzája tartozókra 3-3 forint. ZEMPLÉN VÁRMEGYE GYŰLÉSE 1561. január 20. (die Fabiani et Sebastiani, vagyis f. II. a. fest. Conversionis Pauli), Zemplén 1145. (1. 164.) Nagymihalyi István (egregius), a vármegye jelenlegi alispánja prokurátort vallott. ' 1146. (l. 164.) Pazdicsy Ágoston prokurátort vallott. 1147. (I. 164.) Nagy Máté, Terebes várának a provizora ígéretet tett arra, hogy a Gyertaszentelö Boldogasszony ünnepe előtti legközelebbi pénteken (január 31-én) törvényt és igazságot szolgáltat azoknak a gyilkosoknak a részéről, akik megölték Pelejthey Bálint András nevű jobbágyát. 1148. (I. 164.) Móré Gáspár protestációt terjesztett elő garai Bánffy Katalin asszony (magnifica), néhai Telekessy Imre (magnificus) özvegye ellen, azért, mert a nevezett asszony a legközelebb elmúlt napokban hatalmasul halásztatta a Rozvágy possessióban lévő halastavat, holott az a protestáló tilalmazása alatt áll. 1149. (I. 164.) Móré Gáspár (idem, lásd az előző bejegyzést) protestációt terjesztett elő azért is, mivel Dereghnyey Mihály, aki ama birtokba iktatásban királyi ember volt, azt vallotta, hogy senkit sem iktatott be a mondott halastó birtokába, mivel senki sem bízta meg öt azzal, hogy a birtokrészen kívül bárkit is valamibe beiktasson.