Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

1657. (I. 236.) Móré Gáspár (nobilis), ahogyan arra kötelezve volt, letette az esküt Katalin asszony (generosa), néhai Telekessy Imre (egregius) özvegye ellen. 1658. (I. 236.) Gatályi András és Gatályi Gáspár (nobiles) érdekében Oroghványi Gergely a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel a törvényszék által hozott ítélettel kapcsolatban a következőket terjesztette elő: a mondott jószágokat Illyevölgyi János oly módon követelte vissza a nevezettektől, mintha a törvénycikkelyekben foglaltaknak megfelelően tenné, vagyis, mintha az ő apjától foglalták volna el azokat. Gatályi András és Gatályi Gáspár azonban nem is ismerte Illyevölgyi János apját, tehát a jószágokat sem foglalhatták el és főleg nem Illyevölgyi Jánostól, aki ráadásul semmit sem részletezett - nem sorolta el a birtokokat, a jobbágyok neveit -, és mivel a nevezett alperesek talán nem is voltak még a világon, amikor a foglalás történt, legalábbis, ahogyan a felperes elmondta: ezért semmiből nem következik, hogy az alperesek követték el a foglalást, tehát a felperes méltatlanul zaklatja őket. 1659. (I. 236.) Illyevölgyi János (A = felperes, lásd az előző bejegyzést) érdekében Cseley Jánost azt válaszolta, hogy felsorolták a birtokrészek és a jobbágyok neveit, amint az a perátküldő levélből is nyilvánvalóan kitűnik. Arra pedig, hogy mint elfoglalt birtokokat követeli a mondott jószágokat Gatályi Andrástól és Gatályi Gáspártól (ab ipsis, lásd az előző bejegyzést), azt válaszolta, hogy tőlük kellett követelnie, mivel hogy náluk találta meg azokat a felperes, s ezt az országban élő jogszokás szerint cselekedte. 1660. (I. 237.) A prokurátor Gatályi András és Gatályi Gáspár (I = alperesek, lásd az előző két bejegyzést) érdekében így válaszolt: jóllehet a törvénycikkelyek kinyilvánítják, hogy vissza kell követelni az elfoglalt birtokokat azoktól, akiknek a kezére szállottak, de ez nem vonatkozik olyan esetekre, amikor valaki más kezén át jutott a birtok jelenlegi birtokosaihoz. Ez a per pedig pontosan azon alapszik, hogy az alperesek a felperes apjától közvetlenül foglalták el a jószágokat: ők azonban nem is ismerték a felperes apját, következésképpen semmit nem is foglalhattak el tőle. 1661. (I. 237.) Illyevölgyi János felperes érdekében erre a prokurátor azt válaszolta, hogy a nevezett nem olyan szín alatt követelteti a jószágokat, mintha azokat az apjától foglalták volna el. Az apja ugyanis elesett a mohácsi csatában, s az így özvegyen maradt édesanyjától foglaltattak el a birtokok, ő pedig azoktól követelteli vissza, akiknek a kezén megtalálta azokat. 1662. (I. 237.) Gatályi András és Gatályi Gáspár alperesek érdekében a prokurátor a következőket válaszolta: a felperes félnek bizonyítania kellene mégpedig nem paraszti állapotú tanúkkal, hanem nyilvánvaló dokumentumokkal vagy nemes emberekkel -, hogy azok a jószágok, amelyekről a per