Tóth Péter: Zemplén vármegye közgyűlési jegyzőkönyveinek regesztái II. 1561-1563 - Borsodi Levéltári Füzetek 40. (Miskolc 2001)

hatja - azt mondotta a jelen törvényszéki ülés színe előtt, hogy ő az őfelsége által egyébként is törvénytelenül kiadott levelet törvénytelenül mutatta be. 2611. (I. 432.) Kozárdy Ferenc (nobilis) és házastársa, Zóráth Anna prokurátorul vallotta a Legénye possessióban lakó Bertalan deákot (litteratus). 2612. (I. 432.) Possay Ilona asszony (nobilis), Possay István házastársa prokurátort vallott. 2613. (1.432.) Butkay Lajos (egregius) prokurátorul vallotta Móré Gáspárt. 2614. (I. 432.) Pósa Zsigmond prokurátort vallott. 2615. (I. 432.) Az 1562. esztendőben, a Szent Skolasztika ünnepe utáni legközelebbi csütörtökön (február 12-én) Lukács testvér, a Felsőelefánt possessio fölött lévő, Keresztelő Szent János tiszteletére szentelt kolostorban lakó remete barátok perjele tisztelendő György barátnak, az Első Remete Szent Pál rend főperjelének (generalis prior) a nevében és személyében a szokásos hat márka büntetés terhe alatt leszállatta a pert és készpénzbeli elégtételt adott a törvényszék részére és kijelentette, hogy a perbéli ellenfelének választ fog adni a birtokrésszel kapcsolatban. Ezt Zemplén vármegye törvényszékének színe előtt Olgyay mester írta alá.

182 2616. (I. 432.) Tisztelendő Mihály testvér, újhelyi vikárius érdekében a vármegye által kiadott prokurátort valló levéllel

1 Cseley János a vármegye közönsége előtt a birtokrészével kapcsolatban kielégítést adott a perbéli ellenfélnek. A per egyébként még akkor indult, amikor Gáspár testvér töltötte be az újhelyi vikáriusi hivatalt, s mivel őt Mihály testvér követte e tisztségben, ezért szállott reá a per. 2617. (I. 433.) Mihály újhelyi vikárius érdekében (pro A, lásd az előző bejegyzést) Cseley János a bemutatott tanúkihallgatások alapján ítélethozatalt kért. 2618. (I. 433.) Az alperes fél, tudniillik Pethő Pál érdekében Oroghványi Gergely a következőket válaszolta: az újhelyi vikárius keresete nem tartozik a törvényszék elé, mert nem neki, hanem a remete barátok generális perjelének kellett volna a vitatott erdő és rét dolgában keresetet indítani. A tanúk pedig egyébként is csak arról tettek vallást, amint azt a nevezett prokurátor kifogásolja, hogy a remeték használták az erdőt és a rétet, az elfoglalásról azonban csupán négy tanú szól. 2619. (I. 433.) A felperes prokurátora (lásd a 2617. számú bejegyzést) erre azt mondja, hogy a tanúk elegendőek. 2620. (I. 433.) A vármegye közönsége ebben az ügyben (lásd a 2616-2619. számú regesztákat) a következő ítéletet hozta: mivel a tanúk nagy számban és a napnál is világosabban bizonyítják, hogy a remete barátok birtokolták a vitatott erdőt és rétet, ezért vissza is kell azt adni nekik. - Az alperes fél megfellebbezte ezt az ítéletet.

184