Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

és a szántóföldekbe „takarították" el. Legborzasztóbban június 29. és július 5-e között dühöngött a kolera: 5 nap alatt több, mint 2000 ember pusztult el. 1945. június 10-én nagyszabású ifjúsági napot tartottak Miskolcon a Madisz rendezésében. (Az értelmiségi ifjúság nevében Fekete Sándor mondott beszédet.) 1919. június 11-én a cseh megszállás alól felszabadult Miskolcon újra megnyíltak az üzletek. A színházban (Palágyi Lajos igazgatása alatt) Arcübasev Szenvedély c. drámáját adták eló'. 1926. június 11-én országos botrányt idézett eló' Sátoraljaújhelyen Ady Lajos (a költő öccse), aki érettségi biztosként 32 tanulóból 15-öt utasított javítóvizsgára, illetve ismétlésre. 1928. június 11-én leplezték le a diósgyőri Hősök szobrát, Gabai Sándor alkotását. A 3 alakos szoborra a község 27.000 pengőt gyűjtött. 1439. június 12-én Habsburg Albert király az országgyűlés jóváhagyásával feleségének, Luxemburgi Erzsébet királynénak adományozta a diósgyőri uradalmat. 1946. június 12-én Stanley L. Sommer, az UNRRA magyarországi fődelegátusa Miskolcon bejelentette, hogy a közeli napokban 4 tonnás amerikai teherautót kap a város: azon húst, zsírt, gyógyszert, kötszert, orvosi műszereket, valamint tejport és konzerveket hoznak az ínségesek részére. 1923. június 15-én (is) Miskolcon tartózkodott Móricz Zsigmond. A gyakori rokonlátogatásán kívül (ui. Miskolcon élt öccsének, az első világháborúban elesett Móricz Istvánnak özvegye, és Holies Jenő ügyvéd, első feleségének, Jankának a fivére is), ezúttal a Belvárosi Színház vendégszerepelt Miskolcon Móricz Hány az óra Zsuzsi? című színművével. Lelkesülten látogatta a múzeumot, amely éppen a Szeleta-barlang ősemberleleteivel került a nemzetközi érdeklődés középpontjába. )Május 13-án itt járt a párizsi ősemberkutató-központ igazgatója, Breuil abbé, s igazolta a leletek paleolit származását.)