Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1928. augusztus 19-én avatták fel a nyomdászok és betűöntők miskolci székházát az Arany János utcában. 1850. augusztus 20-án jöttek Miskolcra az első zsandárok, akik éles szemmel figyelték minden politikai megmozdulást. Az utcák neveit németül is felírták, s a városi adó az állami adó háromszorosára emelkedett. 1900. augusztus 20-án alakult meg a miskolci görög katolikus egyházközösség. 1902. augusztus 20-án a diósgyőri vas- és acélgyár munkásainak nagygyűlése elhatározta a vas- és fémmunkások helyi szakegyletének (szakszervezetének) megalakítását. 1954. augusztus 20-án nyílt meg az Avasi kávéház, melynek átépítéséhez a megyei és városi kereskedelmi osztály is hozzájárult. 1949. augusztus 22-én a pártok átvették a mozikat Miskolcon. Az Uránia (a mai Béke) a kisgazdapárté, a Kossuth a kommunista párté, a Fészek (a mai Táncsics) és a Corsó (ma: Fáklya) a szociáldemokrata párté, a diósgyőri Otthon (a közelmúltig: Szikra) a Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségé lett. 1963. augusztus 22-én avatták fel a mai, 73 méter magas avasi kilátótornyot. 1846. augusztus 23-án a miskolci református egyházi tanács megalapította a „leánynevelő intézet" szervezeti szabályzatát, s meghívta Karács Terézt tanítónőnek. Ő volt az első „tanerő" a később Tóth Pálról elnevezett tanintézetben. 1869. augusztus 23-án alakult meg a Borsod-Miskolczi Hitelbank. 1919. augusztus 23-án kelt Bottlik főispánnak az alispánhoz küldött leirata, amelyben felhívja a figyelmet arra, hogy az „entente" államok uszítására a szövetséges államok munkásai között nemzetközi sztrájkot készítenek elő. 1946. augusztus 23-án Hegedűs László rendőralezredes vette át a miskolci főkapitányság vezetését.