Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

Július 24-én ismét összecsapás volt Görömbölynél Pöltenberg és az orosz erők között, végül Pöltenberg Miskolcig, majd Felső­zsolcáig vonult vissza. A főhadiszállást az eddigi Alsózsolcáról 24­én este Ongára, másnap reggel pedig Gesztelyre települt. Az az el­lenség, mely Pöltemberget 24-én visszavetette, 25-én ismét táma­dott, különösen tüzérségével. Az ütközet egyik fél számára sem hozott sikert, Pöltenberg az éjszakai támadástól tartva, visszavo­nult egészen a Hernádig. 1945. július 24-én megkezdődött Miskolc újjáépítése. A város 172 millió pengőt kért, csak 5 milliót kapott. (A Madisz szervezésé­ben a diákok egy hetes munkatáborban vesznek részt.) 1800. július 25-én Csokonai Miskolcon és Zsolcán írja A Szépség ereje a bajnoki szíven című epitalamiumát (lakodalmi költeményét). 1925. július 25-én kísérték utolsó útjára Csengey Gusztávot, az „utolsó kurucot" - ahogy magát nevezte —, A fogoly lengyel legen­dás költőjét, az Eperjesről Miskolcra áttelepült evangélikus jog­akadémia ny. teológia-tanárát. 1928. július 25-én (is) Miskolcon tartózkodott Kazinczy Ferenc. Az 1789. június 14-19. közötti ötnapos miskolci élmények után („El sem képzelheted, milyen nehezen jöttem ki Miskolcról!... - mine­kutána benne öt napot a legérdemesebb emberek között töltöttem el.") majd 4 évtizeddel; városunkon átutazva, baleset érte. Mis­kolcnak akkor még csak 12.000 lakója volt, és két-három utcája. A „széphalmi remete" Pesten járt, a tudós társaságok szervezésének megbeszélésén. Július 22-én még Fáy Andrásnál búcsúestélyen vett részt, 23-án pedig 150 pengőért egy ekvipázst (fedeles kocsit) vásá­rolt, hozzá 180-ért 2 lovat, s ezzel a fedeles hintóval indult neki a hepehupás miskolci útnak. A kocsit a költő 17 éves fia, Emil ve­zette. 25-én értek Miskolcra. A források szerint a Csaba felől érkező sárga kocsit a lovak elragadták, s az felborult. Kazinczy megsebe­sült (tán a lába rándult), a Három rózsába vitték, ott egy felcser bekötözte, és másnap tovább mentek Széphalomra. 1867. július 26-án avatták fel a zsolcai negyvennyolcas hősök szobrát, Sallstrom nevű miskolci szobrász művét. A szobrot Apos­tol Bertalan miskolci lelkész (költő) avatta fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom