Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

50 napi elzárásra ítélt. Sztrájkba léptek az aratók (cselédek) Ónodon, Szihalomban, Tibolddarócon és Mályiban is. 1845. július 18-án esőzések következtében a Pece és a Szinva megáradt, s majdnem egész Miskolcot elöntötte. A Szinván egyetlen híd sem maradt, a Forgóhíd egyik íve leomlott, több kisebb és emeletes ház összedőlt. A kárt 300.000 Ft-ra becsülték. 1918. július 18-i újsághír szerint a diósgyőri vasgyárat Magyar Ágyúgyár Rt. név alatt a pilseni Skoda Művek Rt. és az esseni Krupp Rt. akarta megújítani. (Csak a hazai háborús megrendelések mentették meg a gyárat az eladástól.) 1843. július 19-én az Alsó-Papszertől tűz indult, a színház leégett, a szél hatására a minorita zárda tornya is tüzet fogott. Leégett 815 ház, 514 kamra, 258 ól, 291 szín, 69 pince. A város 5 hónap alatt (közadakozásból) felépült. 1923. július 19-én alakult újjá Lévay József neve alatt a BorsodMiskolci Közművelődési Egyesület. 1817. július 20-án Illés napján délután, istentisztelet közben villám csapott az evangélikus templomba, s az oltárnál Reisz Pál lelkészt érte, akit félholtan vittek ki a templomból. 1849. július 20-án Paskievics utolsó csapatai is kivonultak a városból. 1936. július 20-án kezdődött 200 miskolci építőmunkás sztrájkja, miután a minimálbér megállapítása iránti kérelmüket a munkaadók elutasították. A munkaadók legnagyobb része ugyanis 40 fillérnél alacsonyabb órabért fizetett, s miután ezek 42 fillér minimálbér fizetésére kötelezték magukat, mire (1 hét után) a sztrájkot beszüntették. 1946. július 20-án avatják fel a vasgyárban a második nagyolvasztó-kohót. A felavatási ünnepségen részt vesz Bán Antal iparügyi miniszter is. (Ez a negyedik kohó az országban: kettő Ózdon és kettő itt.)