Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

kor megszökött a Hór völgye vizeiben.) Az 1977-es mérés a víznyelőt 128 méter mélynek és 222 méter hosszúnak állapította meg. 1847. július 8-án járt (másodízben) Petőfi Miskolcon. E diósgyőri-hámori kirándulásról írta a X. Úti levelet és az Alkony c. költeményét. (Az 1844-es miskolci út alkalmával - Tarkányi Bélához Egerbe utaztában - írta a Keresztúton állok c. verset.) 1942. július 9-i újsághír szerint Jókai özvegye, Nagy (Grósz) Bella (bár itthon magas évjáradékot élvezett) Londonba emigrált. (Azon a címen utazott Angliába, hogy férje műveinek angol nyelvű kiadása ügyében tárgyal.) 1955. július 9-én megnyílt az első vidéki országos képzőművészeti kiállítás. 1879. július 10-én kezdték meg a református gimnázium (ma: Lévay gimnázium) építését. 1897. július 10-én indult meg a Tiszai ~ Szt. Anna-vonalon a villamosjárat. Ugyanekkor indult a Szeles u. - Népkert viszonylat is. Ezzel az ország második normál nyomtávú villamos vasútja indult meg Miskolcon (Bp. után). Az üzemeltető a Miskolci Villamossági Rt. volt. A Tiszai - Szt. Anna-vonalon 11 kocsi 15 megállóval és 3 kitérővel közlekedett. A Forgó-híd - Hejőcsaba vonal csak 1910-ben indult. A Szeles - Kazinczy utcai vonalat 1928-ban (a csekély forgalom miatt) elbontották, a hejőcsabai csak 1960-ban kerül ugyanerre a sorsra (az autóbuszjárat szaporítása miatt.) 1906. július 11-én indult meg a helyi érdekű (erdei) vasút a Diósgyőr — Szent Anna templom közötti vonalon. A kezdetben gőzmotoros vasutat a Török Bankház és a diósgyőri vasgyár finanszírozta. 1646. július 12-én kelt városi tanácsi rendelet szerint azoknak a szekereseknek, akik a vásáron áruikat nyerészkedés végett vásárolták fel (ma viszonteladóknak hívjuk őket), Szent Györgytől (április 24.) Szent Mihályig (szeptember 29.) reggel 8. és Szt. Mihálytól Szt. Györgyig reggel 9 óráig tilos volt vásárolniuk.