Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1919. május 1-én foglalták jegyzőkönyvbe a városi küldöttség és a cseh hadsereg-parancsnokság megegyezését a város átadásáról. (-> Apropók!) 1848. május 1-én nyílik (újra) az átalakított Erzsébet és tapolcai gőzfürdő. Tapolcára a közönség Hejőcsabára villamoson, onnan menetrend szerint közlekedik majd a tapolcai kisvasút. 1842. május 2-án adták ki a Miskolci Értesítő első számát, amely inkább hirdetésekkel foglalkozott. Az újságot Furmann B. Ferdinánd és Lichtenstein József miskolci kereskedők adták ki. 1871. május 2-től a megyei tisztségviselők minden jelentősebb ünnepség alkalmával - amikor a megye képviseletében jelennek meg -, tartoznak mindenkor díszmagyarban, kardosán megjelenni. 1892. május 2-án megkezdték a Csabai kapui Óvoda építését. 1902. május 2-án kelt kiáltványában a miskolci SZDP népgyűlésre hívta (május 4-re) a Tetemvárra a munkásokat, hogy tiltakozzanak a május elsejei rendőrterror ellen. („Láttátok május elsején a miskolci rendőrséget, milyen módon csapta arcul a munkások ezreinek jogait?" - uszított tüntetésre a kiáltvány.) 1919. május 2-án vonultak be Miskolcra a megszálló cseh csapatok Alessandro Angione olasz ezredes parancsnoksága alatt. 1936. május 3-án kezdték építeni, és 1937. október 14-én avatták fel a postapalotát. 1632. május 4-étől csak kiskarácsony napig volt szabad a borárusítás. Ettől kezdve Szent György napig csak a város pecsétes „szapu"-jával lehetett bort mérni. A szabálysértőt 12 Ft bírsággal sújtották. 1926. május 5-től (csak akkortól) tereli a rendőrhatóság a járdákra a gyalogos forgalmat. A rendeletet azonban nem lehetett betartani, mert a járdák keskenyek voltak, s a városban mindössze csak 30 magánautó, 27 bérautó és 16 motorkerékpár volt forgalomban.