Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1858. április 29-én kelt az az óvás, amit Miskolc városa nyújtott be Borsod vármegye telekkönyvi székéhez. A város és a megye között egy, a város által a megye birtokából önkényesen kisajátított részterület tárgyában évekig tartó vita folyt, melyet végül is a Bach korszakban életbe léptetett telekkönyvi végzés a megye javára döntött el. A város óvását akkor elutasították. 1924. április 29-én a rendőrség betiltotta a pincér- és borbélymunkások gyűlését. 1919. április 30-án közlik az újságok a május elsejei ünnepségek tervbe vett programját. (A direktórium ugyanis elhatározta, hogy örökre emlékezetes május elsejét rendez.) E szerint az ünnep zenés ébresztővel és avasi tárogatószóval kezdődött volna. 8 órakor a vasutas dalárda adott volna hangversenyt, az Erzsébet téren. Az Avas-tetőn az Altalános Munkásdalárda játszott volna sétahangversenyt, aztán a gyermekek és szülők spontán felvonulását tervezték a Népkertben (amelynek díszítését Meilinger Dezső festőművész és Árva Pál építész vállalták, itt a színésznők Andersen-mesékkel szórakoztatták volna a gyerekeket, akiket ingyenes villásreggelivel vártak volna. Délután 1 órakor a Búza téren munkásgyűlést terveztek. Ezen a dalárdák közreműködése és az ünnepi szónoklat után 4 órakor a népkerti sportpályán a Munkás Testgyakorlók Egyesületének atlétikai versenye és szabad színpadi előadás lett volna látható. A népkerti Erzsébet szobor előtti játszóteret ekkortól nevezték volna Lenin térnek. A Vigadóban zenetanárok hangversenyét tervezték, a Népkertben vendéglátó sátrak gulyást és felvágottat szolgáltak volna fel. („Aki kenyeret akar, vagy kenyeret vagy kenyér-jegyet, a gulyáshoz ki-ki kanalat hozzon magával!") A színházban este Zerkovitz Béla Világ proletárjai egyesüljetek! című zenés-énekes játékát tervezték előadni, — azonban a cseh megszállók elsöpörték az előkészületeket. Ugyanezen a napon Krausz György közoktatásügyi népbiztos minden iskolát hadügyi célra igénybe vett. A középiskolák a Zárda utcai főgimnáziumban délelőtt-délutáni megosztásban felváltva tartottak oktatást.