Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1913. április 3-án ünnepélyesen felavatták az avasi víztárolót: ezzel megkezdődött Miskolcon a vízszolgáltatás. 1952. április 3-án elkészült a diósgyőri nagyolvasztó. 1867. április 4-én megtartott megyei értekezleten elfogadták Miskolc gázvilágítási szabályzatát. Ezzel kezdődött a városban a gázvilágítás. 1945. április 4-én a vármegyei törvényhatóság ülésén megvá­lasztották a megyei rendőrkapitányság tisztikarát. Főkapitány Czövek István, a politikai osztály vezetője Rónai Rudolf. 1952. április 4-én Jakucs László barlangkutató csoportja felfe­dezi az aggteleki Béke-barlangot. 1955. április 4-én kiosztották az 1 éve meghirdetett felszaba­dulási irodalmi pályázat eredményét. Tudományos műfajokban: dr. Deák Gábor (A Diósgyőr-vasgyári munkásmozgalom története) és Lajos Árpád (Hangonyvölgyi fonó) munkája: irodalmi műfajok­ban: regény, kisregény nem érkezett. Novella: Szakács Albert Élet és Zsuffa Tibor Kossuth neve és Fény a deres árnyékában c. elbeszélése érdemelt I. díjat. Drámai műfajokban Vereczkei Zoltán Vizsgázik a tanár úr (I. díj: 5.000 Ft) és Borsodi Gyula Viharban c. Rákóczi­drámája (II. díj: 3.000 Ft) érdemelt figyelmet. 1965. április 4-én avatták fel Makrisz Agamemnon Húsz év cí­mű (Felvonulók címen is ismert), három alakos kompozícióját a szakszervezeti székház előtt. 1923. április 5-én csütörtökön avatták az avasi Miklós haran­got. (Újhelyi Miklós ref. presbiter végakaratának megfelelően a 1,5 millió korona értékű 6 mm vastag, 6,5 mázsás rézharang.) 1929. április 5-én rendezték meg a dunáninneni városok kong­resszusát. Ezen dr. Hodobay Sándor polgármester elmondta: „Ne­künk több kis Budapestet kell teremtenünk. Elő kell teremtenünk. El kell oszlatnunk ama tévhitet, hogy a sokat hangoztatott kultúr­fölényt egyedül a főváros képviseli." Az itt felszólalt kultuszmi­niszter, Klebeisberg Kunó is azt hangoztatta, hogy nem szabad mindent a fővárosba koncentrálni. Ugyanitt megalakult a Magyar Vidéki Városok Kultúrszövet­sége, melyet Klebelsberg a „magyar Hanza" névvel illetett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom