Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1926. február 7-én újsághír tudatja, hogy az Urak (ma: Petőfi) utcai árvaház helyén modern gyermekmenhelyet építenek (utóbb: városi tanács vb. egészségügyi osztálya). 1704. február 8-án Rákóczi (miután Tokaj várát leromboltatta), seregeit télre, Miskolcon szállásolta el. Ez alkalommal Miskolc városának egy 11 mázsás rézágyút ajándékozott. Ezt a lakosság által összehordott réztárgyakat egy Podolszky György nevü lengyel harangöntő egybeolvasztotta, elkészítette az akkori idők legnagyobb harangját. (Ez később meghasadt, s újraöntötték.) 1856. február 10-én nyitották meg a város első kórházát a Színház (ma: Déryné) utcában (a Berzeviczy Szakközépiskola helyén). Az 5 szobában összesen 20 ágyat helyeztek el. A napi ápolási díj 20 kr., az elmebetegek ápolási díja 36 kr. volt. 1891. február 11-én végezte először Miskolcon (a kórházban) dr. Singer Henrik (a Koch-féle szérummal) az első tuberkulózis elleni védőoltást. 1917. február 11-én megalakult Miskolcon a lakbérbizottság. Elnöke egy bíró, s az esküdtszéket a bérbeadók és bérlők egy-egy képviselője alkotja. A vitás ügyeket a két esküdt meghallgatása után a bíró dönti el. 1849. február 12-én a honvédsereg (egyhetes táborozás után) elhagyta Miskolcot. (Február 26-27-én, a kápolnai csatában Windischgrátz csapataitól súlyos vereséget szenved.) 1874. február 12-én jelent meg Miskolcon az a szabályrendelet, amely elrendelte az utcák öntözését és söprését. 1849. február 13-án kezdték el Miskolcon a honvédek által kiűzött császári seregek nyomainak eltüntetését. A kapukon, palánkokon rikító fekete-sárga sávokat szürkére mázolták át, az épületekre kitűzött kétfejű sasos címereket és az osztrák bélyegeket bevonták. 1913. február 13-án választották meg Bónis Bertalant Borsod megye alispánjává.