Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

A váruradalomtól különvált Diósgyőrt az 1886. évi XXIII. törvénycikk megfosztotta mezővárosi címétől. Egy év múlva a község egyesült Felsőgyőrrel, s azóta - egészen 1938-ig - községi közigazgatás alatt állott. A meggyengült státus alatt a Diósgyőr-vasgyári kolónia (időközben kibővülve Pereces bányateleppel, valamint Újdiósgyőr, Újtelep, Pocogó és Nyírjes településekkel), 1893-ban újra folyamodott az önálló státusért. Ekkor, e második folyamodványt a 137 ház- és telektulajdonos közül 130 írta alá. A megyei közgyűlés ezt a folyamodványt is elutasította. Sőt, Vay Béla főispán leirata alapján 1903. május 30-án Vajkai vezérigazgató urasította Fleischmann Győző gyárfőnököt, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy a telepiek az elszakadási mozgalomtól tartózkodjanak. A különválás indokai nagyjából megegyeztek az akkoriban önállósulni akaró Mindszent község elöljáróinak indokaival. Nevezetesen: 1) A kirívó különbség (intellektuális) az anyaközség (Diósgyőr) és a vasgyári népek természetét illetően. (Diósgyőrt akkoriban még gazdálkodók és gyári munkások lakták.) 2) A községi elöljáróság székhelye több, mint 4 km-re esik a vasgyártól 3) A munkás törzslakosságot le kell kötni a gyárhoz, hogy a tömeges kivándorlásokat megelőzzék. 4) Az önállósodás esetén minden vallásfelekezet új templomot, az elöljáróság pedig új állami iskolát építene. 5) A rosszul gazdálkodó Diósgyőr hátrányos helyzetbe hozza a Vasgyárat. Harmadik hullámban, 1910. február 11-én, illetve 14-én a megyei közgyűlés újra foglalkozott a település elszakadási kérelmével. Ezúttal is elutasítás volt a válasz. Kivételt képezett Pereces, kinek kérelmét a közgyűlés támogatólag terjesztette fel a belügyminisztériumhoz. A mozgalom negyedik hulláma már csak 1950-ben indult, amely Nagy-Miskolc megalakulásával végleg (?) elült. Kétségtelen tény, hogy a vasgyári kolónia mind építészeti, mind településszerkezeti szempontból (kertváros) országos viszonylatban is mintaszerű létesítmény volt. Az 1909-ben épült „100 ház" révén beépült a vasgyári kolónia: egy-két-, illetve háromszo-