Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

amelyekhez felveszik a Diákparlament 4 politikai követelését; kilépést a Varsói Szerződésből, a szovjet csapatok kivonását, március 15. és október 6.-a nemzeti ünneppé nyilvánítását és a politikai és hadifoglyok hazaszállítását a Szovjetunióból. 24-én a Dimávag Gépgyárában megalakul az első üzemi munkástanács, hogy másnap delegációt küldjön a fővárosba (a párt megyei titkárának vezetésével!), hogy átnyújtsák Nagy Imre független kormányának a diósgyőri dolgozók 21 pontos követelését. Ugyan e napon, hogy nyomatékot, népi hátteret adjanak a delegáció követeléseinek, a gyári dolgozók sztrájkba kezdenek. Majd e „passzív ellenállást" kevesellvén, felvonulással kívánják demonstrálni forradalmi követelésük szigorát. Előbb a Búza térre (de itt a közeli AVH-góctól - még! - tartózkodva), majd az Egyetemre vonulnak olyan lelkes, mámoros-csendes, majálisos ünnepi hangulatban, amelyben összeforrt a város hivatalos és civil lakossága egyaránt. Az Egyetem (mert nagybetűvel írandó a miskolci egyetem forradalmi ifjúsága!) a tömeg elénekelte a Himnusz-t, majd Nagy Attila, a miskolci színház - azóta elhalt - művésze elszavalta a Nemzeti dal-t, aztán Papp Miklós, a Dimávag Gépgyár munkása felolvasta a munkástanács kiáltványát, aztán a tömeg -egy része szétoszlott. Más része azonban még elvonult a Petőfi térre, ahol - a Petőfi szobor előtt - Nagy Attila újból szavalt, s Papp Miklós újból felolvasott, s a tömeggyűlésnek ezzel vége szakadt. A napi események hatására a Lenin Kohászati Művekben is megalakult a munkástanács. És délután a gyár műszaki klubjában a párt, a tanács és a munkásküldöttek folytatták tanácskozásukat. Itt táviratot fogalmaztak meg Nagy Imre miniszterelnökhöz, amelyben (még csak Borsodi Munkásválasztmány néven) sürgették a szovjet csapatok kivonását, és intézkedtek, hogy a Borsodi Nyomda a küldötteket meghatalmazó igazolványokat és arra szükséges bélyegzőket készítsen. Még ugyanitt kimondták a Megyei Munkástanács megalakulását, amely szerv a megyei tanácstól átveszi a forradalmi igazgatás irányítását. E tanács elnökéül Rozgonyi Ernőt, két elnökhelyetteséül Nagy Attilát és Papp Miklóst választották. E munkástanács