Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

sorain. Olyannyira ideges, hogy lázasan tovafutva észre se veszi, hogy egy-egy végszót nem mondott, csak sóhajtott." Nos, ha így volt, elhihető. A bevezetőből azért jegyeztünk le költő a leveléből pár sort, hogy képet kapjunk arról is: nem mindig ünnepel az, akit ünnepelnek. Szénfy Gusztáv A Petőfi-dalok második (Egressy Béni után és Lányi Ernő előtt) legnépszerűbb megzenésítőjének neve lassan már kikopik a lexikonokból. (Szendrey János sem említi már.) Pedig a munkássága több figyelmet érdemel! 1819. augusztus 17-én (Szinyei József szerint), 22-én vagy 23-án (a Vadász-féle Új Zenei Lexikon szerint), vagy 24-én (a Magyar Életrajzi Lexikon szerint) Nyíregyházán született. Apja, Kohlmann Sámuel evangélikus tanító volt. Középiskoláit Nagykálióban, a jogakadémiát Eperjesen, illetve Pesten végzi. Joghallgatóként nevelősködött egy grófi családnál, s 1846-ban szerzi meg ügyvédi oklevelét. Ekkor már ismert dalszerző, s mint ilyen, kísérőzenét szerez (1846) Jókai A két gyám. c. népszínművéhez. A szabadságharcban ő is nemzetőr, majd honvéd lesz. Az ötvenes években az Akadémia ösztöndíjasaként 2 éven át járja az országot, Erdélyt, és Romániát, hogy nagy művéhez, a magyar népdalköltészet történeti összehasonlításáról írt gyűjteményes munkájához vizsgálati anyagot gyűjtsön. Fél évszázaddal Bartók és Kodály előtt szembeszállt az akkor divatos nacionalista szemlélettel (miszerint a magyar népzene azonos a verbunkossal és a népies műdallal), így a konzervatív, nacionalista korszellemben magára maradt, s a (ma már jelentősnek tűnő) főművét nem értékelték, kiadását megtagadták. A Magyar Zenekönyv c. műve (1858-1859) csak töredékben maradt fenn, cikkeit a Pesti Napló, a Pesti Divatlap s a Vasárnapi Újság néhány száma őrzi, népdalgyűjteménye elkallódott, s a kudarcra ítélt összehasonlító tanulmányát maga semmisítette meg. A kudarc után elkeseredett, hazament Nyíregyházára „élelméről gondoskodni", mint Katona József. Ügyvédi irodát nyitott, 1860-ban Miskolcra jött, ahol - halódó ügyvédi praxisa mellett -