Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

maradó összeget 25 éves részletekben (5,75 százalékos kamattal) kellett volna törleszteni, mégpedig olyan megosztásban, hogy 5 évig 7-8, a 6. évtől 14-15 pengős részletekben fizetett volna a telepes. A házépítések idején a gazdák a hercegi major épületeit vehették volna haszonbérbe. A Révai Rt. 30 holdat (átlagban 600 négyszögöles részletekben, tehát mintegy 80 telket) a hozzájuk vezető úthálózattal ingyen bocsátott volna a telepesek rendelkezésére, két feltétellel: 1. A telek 5 évig nem terhelhető; 2. A telepesek besegítenek az építkezésekbe. Ez a terv a Gömbös-kormányzat alatt valahogy elhalt. A „valahogy" titka pedig (összesítve) az, hogy a miniszterelnöknek kebelbarátja volt a borsodi főispán, Borbély-Maczky Emil. (De ez a protekció - ezúttal - igen humánus, szociális töltést kapott!) Az 1926-os dél-borsodi árvíz ugyanis nagyon népszerűvé tette a borsodi főispánt („a szegények főispánja"). Az árvíz során a párbajhős főispán - mint egy Wesselényi! - csónakból osztogatta a segélyeket. 1935. januárjában pedig Miskolctól Vámosgyörkig győzködte a miniszterelnököt, hogy a „borsodi Abesszínia" barlanglakásait számolják fel. Gömbös meggyőzetett, s azt mondta: „Nem engedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy az országban csak 8 millió magyar él, s a magyar lelkek barlangban pusztuljanak el." Akkor (még 1935. februárjában) Vattán, a Seckendorff-hagyatékból 221 magyar hold vásárlását vette tervbe (és javasolta a közgyűlésen) a főispán, ami 74 család számára biztosított volna 3 holdas telket. De „jobban jött" Mikszáthfalva terve, s a Dráva-parti tervet áthelyezték Tibolddarócra. A főispán és a belügyminiszter elindította (áldásos!) gyűjtőakcióját; s a lapok egymás után publikálták a nemes felajánlásokat. Magánszemélyek, végül intézmények 41 ház építési költségét vállalták magukra. (Ebben természetesen benne volt a Révai Rt. 20 háza is.) Hát így épült fel Mikszáthfalva, s 1936. szeptember 24-25.-én, nagy szenzációként avatták fel az első házakat. E telep nyomán eltűntek a barlanglakások (már 1955-ben) Szomolyán és más faluban is a Hór völgyében. )Kár, hogy Mikszáthfalva immár nyomtalanul beolvadt Tibolddarócba! Már csak a nagy író emléke is megérdemelné a visszakeresztelést!)