Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

Zápolya foglalta el, s kedvenc emberének, Balassa Zsigmondnak adta zálogba. (1533-ban már az uradalom birtokosa.) 1540-ben a királyi ügyek igazgatója hűtlenségi perbe fogja Balassát, aki - hogy birtokában maradhasson - hitet és pártot vált, ezért I. Ferdinánd 20.000 arany forintért Diósgyó'r urává teszi, vele adva a bozóki prépostság kegyúri kiváltságait is. Feleségével, a bozóki vár kapitányának lányával, Fáncsy Borbálával és annak 2 fivérével (Jánossal és Gergellyel) a vidék rémei lesznek. Elűzik a tapolcai bencéseket, vagyonukat elkobozzák, a pálosok szentléleki kolostorát lerombolják (mert panaszt tettek önkényeskedéseik ellen), s a miskolci polgárokat is jobbágysorba süllyesztik (robotszolgáltatás, szó'ló'kapálás, fakitermelés, szénagyűjtés, éjjel-nappali őrszolgálat stb.). A miskolciak főbírója (Iszkara Márton) három társával panaszra ment a királyhoz. Ezalatt Fáncsy Borbála hadnagyával otthonukat feldúlta. A bírót bebörtönözte, s csak a miskolci polgárok erőszakos fellépésére engedte szabadon. (A bábonyi úton a Kassára kocsizó nagyasszonyt megfutamították, hazáig kergetve az oligarchát, s bírójukat követelve tüzeket gyújtottak a vár alá.) Balassa halála után (1553) Fáncsy Borbála nagyasszony még rajta is túltett. Azzal a feltétellel, hogy a király (már II. Miksa) megbosszulja a rajta esett „jogtalanságokat", kész volt a zálogdíj feléért a királynak visszaadni az uradalmat. Az ő halála (1563) után rövid ideig királyi birtok volt az uradalom, majd Fáncsy János, Török Bálint és Vass István kapták zálogbirtokul. 1564-ben pedig Perényi Gábor, Patak ura kapja 63.000 magyar forintért. A beteg és féltékeny pataki főúr hamar elhal, s örökét neje, Guthi Országh Ilona (ki 2 év múlva a férje után hal), így annak nővére, Borbála, s ennek férje, enyingi Török Ferenc veszik birtokukba az uradalmat. Heltaiék Tapolcája Tapolca, az őskori település, a kelták kedves lakóhelye, a középkori földvár környéke már a középkortól ismert gyógyforrásairól. (1560-1570: a cölöpökre épült kádak elégtek - a tükörfürdő helyén.) Még a Miskolc (Miskoucz) nemzetség alapított itt bencés