Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

gyaik beszolgáltatásával járuljanak hozzá a várospalota építéséhez, így összegyűlt a pénzt a berendezésekre, miután a tetó'zetet (mivel újabb emeletráépítést terveztek) a vásárjog bérbeadásából fedezték. A II. udvar ekkor még üres telek volt, ez 1894-tól a századfordulóig fokozatosan beépült. A déli sarokház a hetvenes években még városi bérház volt, majd a MÁV üzletvezetó'ség székháza lett addig, amíg fel nem épült a Szemere utcai hivatalház. (Emlékeztetünk rá: 1886. augusztus 25-én megszüntették a miskolci MÁV üzletvezetöséget, s csak 1892-ben indult meg újra id. Görgey László vezetésével.) A városháza déli szárnya (saroképülete) ez után (a századfordulón) üresen állt, mígnem a város vette igénybe hivatali irodák céljára. A mai tanácsháza tehát 1894-re épült fel; 1900-ban a világítást, 1902-ben a berendezést korszerűsítették. A harmincas években a Hajós Alfréd-féle „álompalota" tervezetében a városháza (a Korona helyére tervezett épületkomplexummal) a rendőrség székháza, illetve bérház lett volna, de a „fegyverkezési program" miatt kiürült a város „bukszája". (E tömör áttekintés Dobrossy István és Veres László a városházáról írt dolgozatának kivonata.) Reményi Ede A miskolci születésű Hoffmann Ede 10 évesen került Egerbe. Ott a székesegyház karnagyának és a művészetpártoló (de konzervatív) Pyrker érseknek lelkes támogatásával virtuózzá érett, s az érsek iránti hálából (mert zsidó volt) kikeresztelkedett. Pyrker támogatásával Bécsben tanul, de 4 év után odahagyja a császárvárost, s 1846-ban már a magyar Nemzeti Színházban, majd (Széchenyi ajánlásával) a reformkori magyar szalonokban tapsolnak játékának. A szabadságharcban „Görgey hegedűse", a bukás után sorstársaival Amerikába emigrál. 1850-ben tér vissza Európába, III. Napóleon államcsínyéig (1853) Párizsban él. A „kis Napóleon" önkényuralma elől Weimarba utazik, itt másfél évig Liszt körében él, megismeri Wagnert, hangversenykörútján magával viszi a fiatal Brahmsot, s 1854-ben már Londonban ad hangversenyeket. 1855-