Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Apropók

rendeletével hitelesítette, s a 15/1945. sz. kormányrendelet alapján febr. 29-én megalakult önálló törvényhatóság (Gálffy Imre dr. polgármester elnökletével) júl. 26-ától Nagy-Miskolcot 5 kerületre osztotta. A jogerős határozat körül azonban még nov. 14-én is heves viták kerekedtek a városi törvényhatóságban. Végül szavazás útján döntöttek; a diósgyőri kisebbség retirait a korszerűség elve előtt. (Ekkor bővült Miskolc Diósgyőrrel és Hejőcsabával.) Az egyesítés ötödik hulláma 1950. május 11-én indult; amikor is az Országgyűlés elfogadta az 1/1950. (V. 11.) sz. torvényt, a helyi tanácsok megalakulásáról. E törvény Miskolchoz csatolja még Szirmát, Görömbölyt és Hámort is. (Görömbölyhöz tartozott ekkor Tapolca is Görömböly-Tapolca néven, Hámorhoz pedig - 1902 óta - Jávorkút, Lillafüred, Ómassa és Újmassa is.) Ezzel az egyesüléssel vált Nagy-Miskolc az ország legnagyobb vidéki városává, s lett az ország második legnagyobb városa is. A hatodik (és utolsó) hullám 1982-ben következett be, amikor a szomszédos Bükkszentlászlót csatolták Miskolchoz. Ez az egy utcás hegyi falu szintén a város (és a vasgyár) vonzáskörzetébe tartozott. A rendszervált(oz)ás után (s a vasgyár fokozatos leépülésével) egyre inkább „divatba jönnek" az elszakadási törekvések. Ilyen álma volt (a választások idején) Tapolcának, (mely nem teljesülhetett), de ilyen törekvése van napjainkban Görömbölynek is. Hiába, az élet kényszerű folyamat: az egyesülések és elszakadások adófüggvényű folyamata! Gerevichék A Gerevich-család 1917-ben Kassáról költözött a fővárosba. Id. Gerevich Emil a kassai reálgimnázium igazgatója volt. Fiai közül a legidősebb, Aladár (a vívódinasztia „megalapítója"), Tibor, a művészettörténész egyetemi tanár, mint a római Magyar Intézet igaz-