Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

DECEMBER 1892. december 1-én nyílt meg a vasgyári vendéglő (utolsó üteme 1914-ben.) A vasgyári kolónia 1868-ban alakult ki. A Kabar utcai óvoda s a fiúiskola 1887-ben, a lányiskola 1893-ban, a kórház 1899-1901 között, a gyógyszertár 1899-ben, a fürdő 1896-ban (kibővítve 1954-ben) létesült. A „100 ház" 1909-ben épült. A kórház 1939-ben belgyógyászati osztállyal, 1942-ben a szülészet-nőgyógyászattal, felvételi épülettel és nővérotthonnal bővült. A ref. templom Almási Balogh Lóránt terve szerint 1926-1928 között épült, s 1928. november 3.-án szentelték fel. Az ev. templomot Sandy Gyula egyetemi tanár tervezte, s Andrássy István építészmérnök kivitelezte. Az új vendégház 1938-39-ben épült, Veszély Géza tervei alapján, Dávid Károly kivitelezésében. (-> Apropók!) 1935. december 1-től a szociáldemokrata párt helyi titkársága a Rákóczi u. 3. sz. alól (ahol 3 helyiségben székelt Rónai Sándor titkársága, s amelynek első, átjáró helyiségét egy cipész használta műhelyül albérletben), a Széchenyi u. 54. sz. alá költözött. 1942. december 1-i újsághír szerint az ország városainak 1 lakosra jutó kulturális beruházása Miskolcon 5,84; Nagyváradon 8,81; Kecskeméten 8,39; Szegeden 11,32; Debrecenben 9,74; Újvidéken 7,80; Győrött 10,70; Székesfehérvárott 9,32; Marosvásárhelyen 6,48; Sopronban 8,46; Baján 8,74; Pécsett 12,99; Kassán 9,90; Kolozsvárott 3,62 pengő. E szerint Miskolc (Kolozsvár után?) a legkultúrálatlanabb magyar város! (Ehhez összehasonlításul Zsedényi Béla 1929ben közölt statisztikája szerint a költségvetés százalékban kifejezett kulturális beruházása százalékban: Miskolc 11,8; Budapest 19,2; Szabadka 16,3; Komárom 18,2; Zombor 17,7; Szeged 12,7;Debrecen 9,3; Pécs 16,4%. 1943. december 1-én Bartha Károly honvédelmi miniszter a Diósgyőr-Vasgyárba látogatásakor (Bornemissza Béla vezérigazgató tilalma ellenére) munkásküldöttség vonult a miniszter elé, szociális kérdések javítását (bakancsot, munkaruhát, az órabérek és családi pótlékok emelését) kérve. A hadügyminiszter ígért, a helyi vezetők pedig „megorroltak", mert ettől a munkások vérszemet kapnak, s követelőzni fognak.