Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

1935. november 25-én Balázs Győző, a 60. éves érettségi találkozón javasolta, hogy Lévay Józsefről nevezzék el a református gimnáziumot. 1945. november 25-én a MADISZ 200 személyes tanoncotthont létesített József Attila Tanoncotthon néven a Csabai kapuban. (Később átköltözött a Szeles utcai volt Huszár laktanya egyik épületébe.) 1848. november 26-án visszatért a borsodi nemeztőrség, 10 heti távollét után. Két ütközetben egy sem esett el, sebet sem kaptak. A Jellasich elleni csatában diadallal küzdöttek, de a schwechatiban sem vallottak kudarcot. A pákozdi csatában az 1. században előcsatárok voltak. A város népe a csabai töltésen várta és üdvözölte a hazatérőket. 1943. november 26-án a város törvényhatósági kisgyűlés határozatot hozott, hogy eladják a Déryné és Soltész Nagy Kálmán úti városi bérházakat, hogy a város adósságait kifizethessék. 1918. november 27-én alakult meg a miskolci Radikális Párt, Frank Adolf vasúti főmérnök vezetésével. 1843. november 30-án született Mezőcsáton Kiss József költő. A miskolci református gimnáziumban tanult, 6 évig tanítóskodott, majd Pestre került, ahol lapszerkesztéssel foglalkozott. (Az Újság, A Hét, stb.) 1897-ben a Petőfi Társaság tagjává választották, ugyanez évben a király a Ferenc József rend középkeresztjével tüntette ki. 1913. november 30-án Miskolcon járt Kaffka Margit: az Erzsébet izr. elemi iskolában előadást tartott A jövő asszonya címmel. 1944. november 30-án ítélték halálra és végezték ki Kóródy Béla újságírót, aki az ellenállási mozgalom illegális lapjának, a Szabadságharcnak volt főszerkesztője Igaz Magyar néven. A lapot Kóródy egymaga „írta össze", s éjnek idején Kánitz Miklós nyomdász szedte a Lovarda u. 14. sz. alatti nyomdájában. 1948. november 30-i újsághír szerint dr. Mérei Ferenc, a Neveléstudományi Intézet igazgatója Miskolcon javasolja megalapítani az első vidéki nevelőképző főiskolát.