Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

roslakókra, ezért Barcikára húzódtak vissza. (A korabeli számadáskönyvek innen keltezettek.) 1844. október 13-án nyílt meg Miskolcon az első királyi tanítóképezde. 1860. október 13-án Miskolc városa szükségpénzt bocsátott ki 10 és 25 krajcáros értékben. 1863. október 13-án húzták fel az evangélikus templom (Luther udvar) tornyára a gömböt és a csillagot. 1884. október 13-án éjjel leégett a Borsod-Miskolci Gőzmalom. A kár 200.000 Ft. A malom 600.000 Ft-ig volt biztosítva. Az épület belső fagerendázata csak táplálta az elharapózó tüzet. 1930. október 13-ra (április 4-től) elkészült a lillafüredi műút (12.940 m) 59.000 pengőért. A bithulcitet a Mexikóból, a bazaltot Somoskőújfaluból szállították. 2.800 vagon bazaltot és 56 vagon bithulcitet használtak fel. A bazaltot homokkal keverve, 400 C°-ra hevítették, 5% bithulcitet kevertek hozzá, s az így nyert masszát 450 kg-os adagokban kimérték, s autóval szállították az úttestre. 1954. október 13-án zászlót bontott a Hazafias Népfront miskolci népfrontbizottsága (63 taggal). 1773. október 14-én született Palóczy László, a reformkorszak neves borsodi politikusa. O volt az első, aki a pozsonyi országgyűlésen hozott törvényeket magyarul kezdte szerkeszteni. Ezért Borsod vármegye aranytollal tüntette ki. Ő volt az első - szokta mondani -, aki „a magyarnak magyar nyelven szerkesztett törvényeket." 1847. október 14-én Borsod vármegye követeivé választották Büky Zsigmondot és Szemere Bertalant. 1860. október 14-én Palóczy Lászlót 77. születésnapján a Nemzeti Kaszinó 80 tagja kereste fel, mely alakalommal Lévay József köszöntötte, este pedig a dalárda szerenádot adott az ünnepelt tiszteletére. 1883. október 14-én nyílt meg Miskolcon az alsófokú kereskedelmi iskola. 1936. október 14-én a perecesi Baross-aknán a bányamunkások a miatt elégedetlenkedtek, hogy az elmúlt évi 12 óra helyett csak 8