Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

SZEPTEMBER 1842. szeptember 1-én nyílt még a Major utcai „példányóvoda", amely „példányul" szolgált másutt megalakuló neveidéknek. (1905. szeptember 1-én a megyesaljai és Szepessy úti óvoda is megnyílt.) 1856-ban a Városház téren vásárolt a 24 tagú választmány (melynek Szemere is tagja volt) székházat (ma a Spaten söröző van a helyén), s 1849-től 1864-ig tartó szüneteltetés után ott nyílt meg újra az óvoda. (->Apropók!) 1846. szeptember 1-én nyílt meg a miskolci leánynevelő intézet, Karács Teréz vezetésével. 1930. szeptember 1-én a szakszervezeti tanács által meghirdetett, de a kormány által letiltott „tüntető sétát" Miskolcon is megkezdték az éjszakás és délutános gyári munkások. Bár a rendőrség „teljes apparátussal" és „kardlappal" verte szét a menetet, a mellékutcákból mégis több mint 200 munkás folytatta a béremelésért és a munkanélküliség enyhítésért kezdett békés tüntetést. 1946. szeptember 1-én kezdi meg működését a Pech Antal bányászati-kohászati középiskola, a volt csendőrlaktanya földszinti és emeleti helyiségeiben. (A II. emeleti helyiségekre még igényt tart a rendőrség.) 1847. szeptember 2-án Miskolcon járt István főherceg, a magyarbarát palatínus. (1848 márciusában ő vezette a 100 tagú küldöttséget Bécsbe, s ő bízta meg Batthyány Lajost kormányalakítással.) Magyarbarátságáért az udvarban kegyvesztett lett, s visszavonultan halt meg a kiegyezés évében. 1849. szeptember 2-án vonult ki (végleg) az orosz sereg Miskolcról. 1878.szeptember 2-án indult a szomorú menet a Városmajorból (a mai tűzoltó-parancsnokság helyéről) a Kálváriára, az árvíz 277 áldozatával. 1944. szeptemberében (a pontos dátum ismeretlen) kelt a MOKAN Komité első röpirata: „...Fegyverre magyar! Fel a barikádra! Ki a partizánfrontra! Be a városok romjai közé, ahol szervezetten vesszük fel a harcot mindaddig, amíg egyetlen német van