Kárpáti Béla: Miskolci várostörténeti kalendárium 133-1960 - Borsodi Levéltári Füzetek 39. (Miskolc, 2001)

Tárgy- és időjegyzék

tóképzőt. A tervek szerint ez iskolákat a Rudolf laktanyában, a Tüzér és a volt csendőrlaktanyában akarják elhelyezni. 1861. március 18-án Miskolc város Palóczy Lászlót és Vadnay Lajost képviselőjévé választotta. 1874. március 18-án kezdte meg működését az Urak (ma Petőfi) utcában elhelyezett első miskolci „gőzkenyér-sütöde", gőzsütöde. 1919. március 18-án a miskolci Radikális párt megvásárolta A reggel című napilapot, és - 3 napig - Koller Ferenc, mint főszerkesztő jegyezte azt. 1920. március 18-án Sztamirovszki Tadeusz konzul vezetésével Miskolcra költözik a lengyel konzulátus (a mai Akadémiai Bizottság székházába), az Erzsébet tér 3. sz. alá. 1921. január 1-én Budapestre teszi át székhelyét. 1955. március 18-án mutatta be a miskolci Déryné Színház Vereczkei Zoltán helyi színművész Vizsgázik a tanár úr c. vígjátékát, nagy sikerrel. 1918. március 19-én dr. Rácz Györgyöt, a miskolci ref. egyház főgondnokát a király udvari tanácsossá nevezte ki. 1923. március 19-én a Borsod-Miskolci Közművelődési Egyesület felveszi a Lévay József Közművelődési Egyesület nevet. 1876. március 20-án a Korona nagytermében tánccal egybekötött közvacsora volt, melynek bevételét a budapesti árvízkárosultak fölsegélyezésére ajánlottak fel. 1904. március 20-án alakult meg a miskolci Iparoskör, melynek első igazgatója Karla Bertalan volt. 1949. március 20-án indult először autóbuszjárat Miskolcról Perecesre (a Hunyadi utcai MÁVAG iroda elől). Ugyanezen a napon helyezték Miskolcra a soproni bányászati főiskolát (a bányászati középiskolát Tatabányára költöztették). E napon gyulladt ki a villany a Zsarnay telepen is. 1922. március 20-án a testnevelési bizottság felhívást bocsátott ki Miskolcon, hogy a 15-20 éves ifjak sportegyesületekbe lépjenek be.