Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

dozott magában. A Taktaköz továbbra is a mezőgazdasági termelést alacsonyabb szinten megvalósító terület maradt, bizonyos mértékig konzerválva a földhasznosítás század végén kialakult szerkezetét. A kapitalizmus időszaka mérsékelten érintette a taktaközi településeket. A heterogén vetési szerkezet, a sok önálló paraszti gazdaság lehetetlenné tette, hogy a mezőgazdasági terület hasznosításának specializációja megkezdődhessen. 111.: 4 adattábla, 5 térképvázlat, 2 grafikon Irodalomjegyzék 89. Csorba Csaba: Borsod-Abaúj-Zemplén megye régi térképei 86104. p. Térképek nélkül bizonyos fajta kutatómunka lehetetlen. A térképek rendkívül sok információt tartalmaznak történeti, gazdaságföldrajzi szempontból. A térképek lehetnek egyedi, kéziratos térképek és sokszorosítással készült térképek. A dolgozat a megyére vonatkozó, a kutatás számára elsősorban használható térképeket szedi nagy alapossággal sorba. A részletes felsorolás és bemutatás mellett az elképzelhető lelőhelyeket is megadja. A felsorolás és bemutatás után a kutatás nehézségeit is megemlíti, remélve, hogy ez a „holt tőke" összefogással feltárható. Irodalomjegyzék 90. Tóvári Judit: Egy történeti földrajzi forrás, a tagosítási és a kataszteri térkép 105-115. p. Az 1849. október 20-i császári pátens elrendelte az állandó kataszter létesítését. Ezután keletkeztek azok a felbecsülhetetlen értékű kéziratos térképek, melyek adott időpontban rögzítették egy-egy település határának természeti és gazdasági-társadalmi viszonyait. E térképekről leolvasható egy település fekvése, vízrajza, hidak, erdők léte; a földkönyvek segítségével azonosíthatók a régi tulajdonosok, a települési forma, utak stb. A szerző segítségül két kiadványt ajánl, a „Kéziratos térképek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltárban" és a „Földrajzi nevek a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Levéltár kéziratos térképein" címűeket. Irodalomjegyzék