Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

merteti. A külszíni fejtés előnyei: anyagmegtakarítás, a felfejlődés rövid ideje, kevesebb szakmunkás szükséges, a teljesítmény növekedése kedvezőbb a földalattihoz képest, jobb a baleseti statisztika. Kitér még a fejtések települési és szerkezeti viszonyaira, nagyságrendjére és gazdasági mutatóira. 111.: 1 térképvázlat, 4 földtani szelvény 35. Frisnyák Sándor: A szocializmus építésének gazdaságföldrajzi vonatkozásai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 60-82. p. Frisnyák Sándor Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági életét mutatja be tanulmányában. Mik megyénk erősségei?- tehetnénk fel a kérdést, melyre a szerző statisztikai adatok ismertetésével ad választ nekünk. Nyersanyagok és ásványkincsek (szén, kőolaj, vasérc, kaolin, perlit, mészkő stb.) tekintetében a megye nem szűkölködik. Már 1945 előtt is jelentős volt a borsodi iparvidék, de utána nagyarányú fejlődésen ment keresztül. A „Mezőgazdaságunk régen és ma" című fejezet részletesen bemutatja melyik vidéken mit termelnek és milyen eredmények születtek az állattenyésztés terén. A tanulmány kitér a lakosság, a közlekedés és kereskedelem kérdéseire is. 111.: 20 fénykép, 2 térképvázlat 36. Kóródi József: A magyar mütrágyaipar néhány gazdaságföldrajzi problémája, tekintettel a borsodi iparvidék műtrágya gyártására 83-93. p. A dolgozatot három fejezetre bontotta szerzője. Az első fejezetben a hazai foszfor és nitrogén műtrágyagyártás alapanyagaival, azok beszerzésével, illetve a készáru-szállítás földrajzi irányával ismerkedhetünk meg. A második rész az új műtrágyagyárak kialakításának társadalmi-politikai, természeti-földrajzi és gazdasági-műszaki követelményeit sorolja föl. A harmadik fejezet az új műtrágyagyárak (Kazincbarcikán a Borsodi Vegyi Kombinát, Tiszapalkonyán a Tiszavidéki Vegyi Kombinát) telephelyeinek kedvező adottságait tárgyalja. HL: 4 térkép, 3 adattábla 37. Hegyi Imre: Az encsi járás mezőgazdasága 94-99. p. Az írás az encsi járás általános bemutatásával és jellemzésével kezdődik, mint: talajviszonyok, vízrajzi helyzet, éghajlat, közlekedés, lakosság. A járást két tájra lehet osztani, egyik a Hernád-völgy sík vidéke, másik a Cserehát he-