Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

Bibliográfiai leírások

BIBLIOGRÁFIA LEÍRÁSOK 1958. [1.] 1. Kádár László: Beköszöntő 3.p. Kádár László egyetemi tanár beköszöntőjében megállapítja, hogy Miskolcon nincs ugyan földrajzi egyetemi tanszék, sem akadémiai kutatóintézet, mégis a geográfusok önálló szakmai osztályokba tömörültek. E lelkes gárda színvonalas munkát végzett. Az ország második legnagyobb városának környéke hazai viszonyokban tájképi szépségekben talán leggazdagabb területe. A könyv gazdag és változatos cikkeit borsodi geográfusok írták elsősorban borsodiaknak, de egy kicsit mindenkinek. 2. Szabó Béla, H.: Benkő Sámuel, Miskolc első földrajzírója 5-6. p. H. Szabó Béla ismerteti Benkö Sámuel életét, müveit. Kiemeli a „Topographia Oppidi Miskoltz" (Kassa, 1782) című müvét, amelyben ő írta le először Miskolc városát. Foglalkozik a város fekvésével, határával, a Miskolc elnevezés eredetével, a lakosokkal, vallási és erkölcsi kérdésekkel. Különösen kiemelkednek földrajzi jellegű részletei. Adatai felbecsülhetetlen értéket jelentenek a kutatás számára. Másodszor 1813-ban adták ki Miskolcon. A mű szövege latin nyelvű, csak a szőlészetre vonatkozó részeket fordították eddig le. Mindkét kiadás címlapját közli a szerző. A munka a Herman Ottó Múzeum Helytörténeti Adattárában az 53.3777.1 leltári számon megtalálható. 111.: 2 kép 3. Peja Győző: A változatos és gazdag Zempléni-hegység 7-10. p. A Zempléni-hegységet, annak szépségét, felszíni változatosságát, természeti kincseit mutatja be a szerző. A Miskolcról Sátoraljaújhely felé vezető út mentén baloldalon figyelhető meg a Zempléni-hegység délnyugati-északkeleti irányban elnyúló tömege, mely két lépcsőfokkal ereszkedik alá. Ez a két lépcsőfok sorsdöntő a hegység gazdasági életében. Egyrészt vulkanikus közetekből álló termékeny területet, másrészt a szőlőtermő Tokaj-Hegyalját foglalja magába. A 10 millió évvel ezelőtti vulkanikus működés következte -