Hideg Ágnes: Borsodi földrajzi évkönyv. Repertórium - Borsodi Levéltári Füzetek 38. (Miskolc, 2001)

3.1. A Borsodi Földrajzi Évkönyvek megjelenési körülményei

ban végeztek. A 15 tanulmány 92 oldalon főleg Miskolccal és a megyével foglalkozik, mellettük egy-egy cikk szól Harangod vidékéről, a Bükkvidékről és a mezőkövesdi melegvízről. Méretei megegyeznek az 1. kötettel, ez is B5-ÖS nagyságú, borítóján megjelenik a számozás, ami az első kötetnél elmaradt és megjelenik a TIT-embléma, ami egy dupla körben nyitott könyvet, rajta egy mikroszkópot ábrázol, alsó szélén az 1841-es alapítási évszámmal. Ez az embléma egyébként az összes ezt követő köteten megjelent (a 3/4-nél a belső előzéklapon). Megyénkben a földrajzi kutatómunka nagy lendülettel folytatódott tovább, a tagok sok cikket, tanulmányt írtak, amelyekből 196l-re tervezték a Földrajzi Évkönyv összevont 3-4. számának megjelentetését. A nyomdai munkák torlódása miatt azonban a tényleges megjelenés 1962-ben történt meg.

45 Ez a szám egyben egy könyvsorozat darabja is. 1962-ben a TIT és a Borsodi Szemle szerkesztőbizottsága elhatározta, hogy egy Borsodi Szemle Könyvtára című könyvsorozatot indít. Évente 6-6 kötetet terveztek kiadni, és ezekben a könyvekben egy-egy érdekesebb kérdésről részletesebb magyarázatot, összefüggő ismeretet szándékoztak nyújtani. E sorozat első kötete Vásárhelyi István „Magyarország halai írásban és képekben" című munkája volt.

46 A sorozat második darabja a Borsodi Földrajzi Évkönyv 3-4. összevont száma lett, amely gazdag és változatos tartalommal jelent meg. Az évkönyvben megjelenő cikkek szoros összefüggésben álltak a Borsod megyei TIT tematikai tervével, így elsősorban TIT előadásokhoz nyújtottak segítséget. Másik jellemzője volt, hogy nemcsak hivatásos geográfusok, hanem a TIT-be tömörült földrajztanárok, geológusok és barlangkutatók írták. Maga a könyv 192 oldal terjedelembenjelent meg és összesen 16 értekezést és kisebb közleményt tartalmazott. Ezek között találunk természetföldrajzi közléseket a tudományos irodalomban eddig elhanyagolt vidékekről, a Cserehátról, a Taktaközről, Pere községről és a borsodi külszíni fejtésekről. Gazdaság- és település-földrajzi kérdéseket vet fel további négy tanulmány, majd tudománytörténeti írások következnek. A kötet végére kisebb közlemények kerültek Miskolc térképéről, a diósgyőri gömbvillámról, a tokaji felhőszakadásról, Fúlóhegy barlangjairól, a perlitről és a földrajzi helynévkutatás helyzetéről. A tanulmányokat gazdag szemléltető anyag (45 fénykép Frisnyák Sándor: Beszámoló a III. Borsodi Földrajzi Hétről. In: Bors. Szemle 1959. 5. sz. 74. p. Frisnyák Sándor-Peja Győző: Miskolci Osztály. In: Földr. Közi. 1962. 3. sz. 308. p. F[arkas] Gy[ula]: Könyvsorozatot indít a Borsodi Szemle. In: Bors. Szemle 1962. 2. sz. 107. p.