Nagy Magdolna: I. Rákóczi György és Borsod vármegye, 1644-1648 - Borsodi Levéltári Füzetek 36. (Miskolc, 1998)

Bártfa, 1645. március 1. I. Rákóczi György szabályrendelete a kato­nasággal kapcsolatban, válaszul a 14 felső-magyarországi várme­gye beadványaira. Eredeti. B.-A.-Z. M. Lt. 501/b. II. I. 47. sz. [A boríték hiányzik.] [A fejedelem aláírása alatt papírfelzetes kerek fejedelmi pecsét./ [A hátoldalán a kihirdetés helye és ideje: 1645. május 6., ónodi me­gyegyűlés.] Georgius Rákóczi, Dei gratia Princeps Transsylvaniáé, Partium Regni Hungáriáé Dominus et Siculorum Comes Fidelibus etc. [...] Nem kevés panaszkodások jővén füleinkben, az felsőmagyarország­beli tizennégy vármegyében lakó becsületes híveinktül, az vitézlő népnek minden rendek között, de kiváltképpen az falusi szegény­ség között eddig naponkint való, sok rendbeli insolentiájok felől. És azokat megemlített híveinkhez való fejedelmi kegyelmessünkből tollálni és ezután való időkre minden úton, módon megorvosolni akarván, ez ide alább megíratott punctumokat minden re[ndű ha­dajinknak magok viselésében való reguláiul er[ős] [...] azon be­csületes híveinknek azért való alázatos instantiájokra kiadni és meg is tartani mindenekkel, méltónak és illendőnek ítéltük. Elsőben. Hogy az hadak fogadásában, gyűjtésében kapitányok, hadnagyok és egyéb hadviselő officiálisok illyen módot tartsanak. Az mely vármegyébe gyűjti az hadat, azon vármegyétől vegyen bi­zonyos arra rendelt helyet, az holott kiáltassa az hadat. Annál a' rendelt helynél penig az had gyűjtésében tovább ne menjen, hanem az vármegye élést rendeljen afféle hadi officiálisoknak. Az vitézlő népnek, katonáknak bizonyos száma szerint, ne kívánjon és ne végyen tíz s húsz vitézlő embernek annyi élést, a' mennyit egyné­hány száznak kellene adni. Afféle élést penig, avagy nyereség ked­véért pénzen el ne adják, az szegény embereket falunként ne holdultassák. Meggyűjtvén az hadat, azon hellyen, az hol hadat gyűjtött, ne lakjék, ne mulasson, kárt ne tetessen, hanem késede-

Next

/
Oldalképek
Tartalom