Csorba Csaba: Gömör vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 34. (Miskolc, 1993)

Bevezetés (Barsi János)

segíteni, illetve őket kutatásra buzdítani, hiszen ez a forráskiadás nem vállalhatta azt a többletmunkát, hogy a falvaknál, illetve pusztáknál kisebb térképészeti egységek lokalizálását és beazonosítását elvégezze. Az országleírás nagyon sok értékes adatot tartalmaz, amit a helytörténetírók, de más kutatók is haszonnal beépíthetnek munkáikba, hiszen a két megye olyan részletes és egyedi leírását tartalmazza éppen katonai jellege miatt, amilyent hiába keresnénk a későbbi országleírásokban. A leírás értékét növeÜ az is, hogy a leírók szubjektív szempontjai kevéssé érvényesülhettek, mivel a leírást előre megadott egységes szempontok alapján kellett elvégezni. A forrásanyag jobb áttekinthetőségének kedvéért közöljük ezeket a kérdőpontokat: 1. A községnek a szomszédos községektől való távolsága órában. 2. A szilárd épületek. 3. A vizek minősége. 4. Az erdők. 5. A rétek és mocsarak. 6. Az utak minősége. 7. A környező hegyek. 8. Megjegyzések. Ha a felsorolt kérdőpontok valamelyikére az országleírást végző tiszt valamilyen okból nem adott választ, a leírásban ezt az adott sorszám után kitett gondolatjellel jelölte. Ilyen esetekben a magyar szövegben helytakarékosság miatt mind a kérdőpont számát, mind a gondolatjelet elhagytuk. A forráskiadás szerkesztésekor a két vármegyét, Gömört és Kishontot - melyek épp e korban törvényileg egyesültek, noha később még újra önállósodtak - egymás után soroltuk úgy, hogy először Gömör, majd utána Kishont vármegye falvai kerültek közlésre az eredeti felvétel beosztása szerint. A vélhetőleg teljes anyagot az idők folyamán veszteség is érte. Az országleírással egykorú II. József-féle népszámlálás Gömör vármegyében 250 település adatait közli, melyekből a mezővárosok száma 9, a prédiumok száma 14. A mezővárosok mind leírásra kerültek, a falvak közül egynek, Gergelyfalvának hiába keressük a leírását, míg a prédiumok közül Battaházát, Pogonyt, Kisfaludot, Szilakszót, Alsórást, Kerepecet, Lőrincfalvát, Tamástelkét, Balázsföldét, Teskét, Gombost és Bodollót nem vették számba. A II. József-féle népszámlálásban felvett helységeken kívül azonban a katonai leírás számba vett három majort /Mejerhof/, Gernyőt, Gortavát és Csobánkát, három vendégfogadót /Wirthshauss/, Dobrát, Durundát és Büdöstót, egy vashámort /Eisenhamer/, a szalitit, egy malmot /Mühl/, a gombaszögit és egy prédiumot, Cövekfalvát. A leírás-