Csorba Csaba: Abaúj - Torna vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 33. (Miskolc, 1993)

Bevezető (Barsi János)

leírását kereshetjük hiába a több száz település között, melyek nevei a következőek: Onga, Szászfa, (Puszta)radvány, Pamlény, Garbóc, Felsőkéked, Abaújvár, Pányok, Zsujta, Telkibánya, Alsóregmec, Hollóháza, Aranyos, Sima és Kisfalud falvak, illetve Krasznyik és Saca prédiumok. A prédiumok számbavételénél azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a leírásban nagyon kevés prédiumot vettek fel, hiszen azok katonai jelentőséggel nem rendelkeztek. A leírásban nem szereplő falvak esetében is gondolhatunk a fentebb mondottakra, noha ez az állítás további kutatásokat igényelne. Mivel egy vármegyét nem egy tiszt írt le, előfordult, hogy a szakaszok határán lévő helységek, mint például Tenger és Detek esetében is, kétszer kerültek leírásra. Néhány helyen pontatlanságra is sor került. Ilyen Vily és Vitány esete, hiszen a két falut azonos minősítő és ismertető jegyekkel írták le egyszerre Abaúj vármegyéhez és Zemplén vármegyéhez is tartozónak tüntetve fel. Ide sorolhatjuk azt is, hogy Tomort Borsod vármegyéhez, Kőszeget Sáros vármegyéhez, Dernőt, Kovácsvágást, Jósvafőt, Borzovát, Szilicét, Szögligetet, Szint, Petrit, Perkupát és Varbócot pedig Gömör vármegyéhez tartozóként írták le. Homrogd, Jánosi, (Alsó)vadász, Zdoba és Győrke falvak leírásából hiányoznak az oszlopokra és a szekciókra vonatkozó bejegyzések, mely utóbbikat azonosítás után az adatközlésben feltüntettünk. A Col.22.Sect.8. alatt lévő települések leírása sérült, így Aranyidka és Mindszent falvak, miként azt a forrásközlésben jelöltük, azonosítása térkép alapján történt. Hasonlóan jártunk el a Col.22.Sect.9. alá tartozó Kis-és Nagybodola, Buzinka és Debrődi falvak esetében is. Az eddig megjelent Borsod és Zemplén vármegyék leírásának forráskiadásában „térkép" megjelöléssel közöltük az adott községről a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltárban még fellelhető egyéb, az adott kor táján (XVIII. század vége, XIX. század eleje) keletkezett kéziratos térképek jelzetét is. Ugyanígy járunk el ezen forráskiadás esetében is, ám mivel a levéltárban csak nyolc település kapcsán lehet a kérdéses térképeket fellelni, ezen a helyen egybeszedve is közöljük a plusz információkkal rendelkező települések neveit a jobb áttekinthetőség kedvéért. A nyolc falu neve a következő: Vizsoly (Bm.U.739. /1819/), Onga (Bm.T.39. /XlX.sz.eleje/.) - a közlés hiányának ellenére megemlítjük és Füzér (Zm.T.l. /1789/) Abaújból, (Torna)görgő (Bm.U.703. /1808/), (Torna) horváti (Bm.T.60/3. /XVIII.sz.vége/), (Torna)nádaska (Bm.U.703. /1808/ és Bm.U.704. /1815/), (Torna) szentjakab (Bm.T.160/1. /XVIII.sz.vége/, Bm.T.160/2. /XlX.sz.eleje/ és