Csorba Csaba: Zemplén vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 32. (Miskolc, 1990)

Zemplén a XVIII. század utolsó harmadában

A települések másik gyakori építménye, amit említenek, a malom. Mintegy másfélszáz malomról tesznek említést /feltehető, hogy ez a szám nem teljes/. A nemesi udvarházakat nem sorolták fel tételesen, az említetteké mintegy százra rúg. A megye többszáz nemesi családjához képest ez a szám kétségtelen alacsony, bár az is igaz, hogy a szegényebb sorsú kisnemesek százai a jobbá gyokétól jellegében alig vagy egyáltalán nem különböző hajlékban éltek. Kastélyt tizennégyet, várat /többnyire romosán/ 32-őt említ a leírás. A vendégfogadók száma mintegy 40-re tehető. Említést tesz nek 17 majorról, hét kolostorról, egyetlen postáról, 7 sörházról, 3 pálinkaégetőről, 5 őrházról és 3 plébániaépületről, - egyebek mellett. A postaépületek száma bizonyosan egynél lényegesen több volt, s a plébániaépületek száma is sokszorosan felülmúlta a hármat. Az összeírok feltűnő "hanyagsága" és "pontatlansága" e kategóriák tekintetében látszólag a többi adat megbízhatóságát is megkérdőjelezi. Mindez azonban csak a látszat! A felmérés ugyanis mindenekfölött katonai szempontú, s az építményeket katonai hasznosításuk és fontosságuk szempontjából értékelte! Katonai szempontból a kiemelkedő, szilárd, viszonylag jól védhető építmények lehetőleg maradéktalan számbavétele volt a feladat. A zempléni összeírást gondosan átolvasva, a tárgymutatót áttanulmányozva, szembetűnően kevés különállóan megnevezett építménnyel találkozunk, számszerint mintegy 350-nel, ami 452 településre vetítve igencsak kevés. A mezővárosok többségének a templomon s esetleg a vendégfogadón és malmon kívül nem volt megnevezés re méltó épülete, a falvaknak sokszor még ennyi sem. Emeletes házakból álló utcasorokról, városházákról egyáltalán nem olvashatunk. Nem véletlenül: ilyenek akkoriban nem léteztek Zemplénben. S minden bizonnyal igaz lehet az a feltevésünk, amely szerint a posták és plébániák s egyéb - nem lakás céljára szolgáló - épületek oly jelentéktelenek voltak mint építmények katonai szempont ból, hogy említésük feleslegesnek látszott, mert nem lehettek a hadsereg célját szolgáló stratégiai fontosságú támaszpontok. A leírás egyértelműen Zemplén városi fejlődésének rendkívül alacsony szintjéről tanúskodik. A város csak annyiban különbözött a falutól, hogy_ néhány nagyobb épülete volt /több mint a falunak/