Csorba Csaba: Zemplén vármegye katonai leírása, 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 32. (Miskolc, 1990)
A fordító bevezetője
Ez a forrásközlés az első katonai felméréshez /1782-1705/ készült országleírás /Landesbeschreibung/ a katonai térképezési munka során a térképen jellel nem jelölt vagy nem jelölhető, de mégis fontos katonai, gazdasági, hadseregellátási stb. adatokat tartalmazza a történelmi Zemplén vármegyéről. Az anyag értékét mutatja, hogy az 1920-as években Eperjessy Kálmán kiadásra előkészítette, de a tényleges kiadásra máig nem került sor, noha a kézirat elkészült. Eperjessy Kálmán ezért lehetővé tette, hogy az adott levéltárak a saját területükre vonatkozó anyagot megjelentethessék. így került sor a Nógrád Megyei Levéltár és a Magyar Történelmi Társulat Nógárd megyei csoportjának közös munkája nyomán a történelmi Nógrád vármegye leírásának közié sere. Az országleírás eredeti anyagát /Erdély és Bánát hiányával/ a hozzátartozó térképekkel együtt Bécsben őrzik a Hadilevéltár térképosztályán /Kriegsarchiv Kartenabteilung/ a B.IX. a. 527. jelzet alatt. Az erről készült mikrofilmmásolatot pedig Budapesten találhatjuk a Hadtörténelmi Intézet levéltárában. A térképészeti munkát irányító tisztek az ország területét nyugat-keleti irányban növekvő sorszámú függőleges oszlopokra /Colonne/ és északról dél felé növekvő sorszámú vízszintesen futó szakaszokra /Sectio/ osztották fel. Ezt a beosztást megtartották a leírást végző tisztek is, amikor helységről-helységre járva számbavették az egyes településeket. Ezért egy adott helységet vagy akár csak egyetlen épületből álló csárdát is a számok segítségével - amiket a forrásközlésben megadunk - könnyen meg lehet találni a hozzátartozó térképszelvényen. A leírást végző tisztek, /nem azonosak a térképezést végzőkkel/ akik jórészt cseh származásúak voltak, hallás után rögzítették német nyelven a magyar helységek, hegyek, folyók, stb. neveit, s emiatt sok helyen hibás névalakokkal találkozunk, melyeket az adott falu leírásának első kérdőpontjában az eredeti formában közöltünk, ami segítheti a kutatót az eredeti térképeken és az eredeti gótnémet kéziratban való azonosításban, kutatásban. Sok esetben feljegyzésre kerültek a névvariánsok vagy a nemzetiségek által lakott helyeken az anyanyelvi forma is, de a névbizonytalanságot ezzel sem szüntették meg, különös tekintettel a hegyek, dűlők,
