Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Borsod vármegye a XVII. század végén
Borsod vármegye a XVIII.század végén Borsod vármegye történetének egyetlen nagyobb arányú - monografikus - feldolgozása Borovszky Samu nevéhez fűződik. A vármegye megbízásából kezdett hozzá a nagyszabású munkához, s 1909-ben megjelent az első kötet, amely a szatmári békéig (1711) terjedő időszak históriáját foglalja össze.* A vállalkozás azonban torzó maradt. A XVIII. század első felének feldolgozásával elkészült ugyan (legalábbis kézirata megmaradt a megyei levéltárban), de ez kiadás- ? ra már nem került. 1939-ben Klein Gáspár, a vármegye levéltárnoka tollából jelent megy egy rövid, lényegretörö megyetörténeti összefoglalás a Vármegyei Szociográfiák V. kötetében.'5 Az utóbbi négy évtizedben rendszerezett és szervezett megyetörténeti kutatások nem folytak. Sem Borovszky - szükségszerűen elavuló - művének meghaladására, újraírására nem akadt vállalkozó, sem művének folytatására. Históriai forgácsok ugyan születtek, azonban ezek a mozaik töredékek egységes képpé nem álltak, nem álhattak össze, készítőik eleve nem is törekedtek szintetizálásra. A forráskiadás jelentős eredménye, hogy megjelent a II. József4 kori népességösszeírás Borsod vármegyei része is, anélkül azonban, hogy elemzésére bárki vállalkozott volna, pedig közzététele óta csaknem két évtized eltelt... A nyugat-európaihoz viszonyítva meglehetősen forrásszegénynek mondható feudális kori magyar történelemben II. József kora különleges jelentőségű. Az abszolutisztikus kormányzat ugyanis az igazgatási reformnak mintegy előfeltételeként olyan nagyszabású és a korábbinál összehasonlíthatatlanul szélesebb körű felmérésekbe kezdett, amely a történész számára az ezt megelőző (s részben az ezt közvetlenül követő) időszakokhoz képest páratlanul jó lehetőségeket nyújt. Igaz ez akkor is, ha - nemzeti felbuzdulásból - a józsefi adminisztráció sok alapvető forráscsoportját a "kalapos király" halála után megsemmisítették is. Borsodban a II. József kori közigazgatásnak és a földmérési albizottságnak iratai együttesen mintegy 8 folyóméter terjedelemben szerencsésen napjainkig megmaradtak."5 Kiaknázásukra eddig a kutatás jószerivel egyáltalán nem vállalkozott, talán elsősorban az iratok nehéz olvashatósága és nyelve (német) miatt. S az sem kö97
