Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Forrásközlés
3. A Sajót a nr.5-ben /Petri/ leírtuk. A Bársonyos - ami a falu alatt a Sajóval egyesül, és amiről egy másik ág Ládra vezet - szélessége 15 és 25 lépés között van, csaknem mindenütt mederben folyik mocsarak és részben magas part között: a bejelölt hidakon és utakon kívül hasznavehetetlen. A másik Bársonyos leírása - Ongáról folyik Hernádnémetinek, majd 8elsőbőcsnél egyesül a Hernáddal - Hernádnémetinél a Col.22.Sect.14-ben található. 4. Mint az előző pontoknál. 5. Mint a nr.8-ban. /Ez alatt Felsőzsolca értendő/. 6. A Miskolcról kiinduló országút, amit a nr.1-ben /Miskolc/ leírtunk, itt ágazik el, és jobbra Ládon át Ónodra megy, balra Belsőbőcsön át Debrecenbe. Az első Lád környékén az erdőben néhány kijárt hellyel tarkított, és esős időben megerőltető, de mégis mindenféle fuvarral használható. A második innen Belsőbőcsre száraz időben jól lehet utazni, de esős időben ugyanolyan rossz minőségű: így nehéz fuvarral egyáltalán nem lehet közlekedni. A Borhalom vendégfogatótói Felsö- zsolcára menő út a nr.8-ban /Felsőzsolca/ említett úttal esik egybe. Ez az út Szikszótól egészen a Borhalom vendégfogadóig agyagos alapú, és mindenféle járművel mindig lehet rajta közlekedni, noha onnantól esős időben nagyon rossz. Ugyan ez áll arra az útra is, amelyik a debreceni útról Belsöbőcsnél jobbra Ónodra válik ki, és a Fecska Bordy vendégfogadónál megy el: emelett, ha nagy vízálláskor a Sajó gázlói hasznavehetetlenek, egyáltalán nem lehet utazni rajta. Ebben az esetben Szikszó és Ónod között nem marad kapcsolat azon az úton kívül, amelyik az itteni faluban a Miskolcról jövővel egyesül, és Ládon át halad. Ez Szikszótól eddig minden időben, és mindenféle járművel alkalmas. Ez egybeesik az Ongáról jövő úttal is. 7. A falu a Sajó bal partján fekszik, némileg magasan. Térkép: Bm.T.112. (XVI11.sz.vége), Bm.T.125/2. (XVIII.sz.vége) , Bm.T.125/3. (XV111.sz.vége), Bm.T.125/4. (XV111.sz.vége ) , Bm.T.125/11. (XVIII.sz.vége), Bm.T.146. (1776), Bm.T. 125/13. (1788). 80
