Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)

Forrásközlés

I

4. Az erdő többnyire tölgyből áll, és sűrűn benőtt.

6. A nyugatról kapcsolódó szekcióból jövő országút alapja a magaslaton agyagos, és a mezőkön nagyon elhasznált. Annak, amelyik Hangácsra megy, a Sápi völgyig fekete-föld az alapja, ám a völgyben éppen olyan agyagos; a Hangács irányában lévő magaslatra nem nagyon meredeken megy felfelé, és minden időben használható. A Szirákra menő országút nagyon mocsaras, és többnyire agyagos alapú. A többi utakat szükség esetén nehéz fuvarral is lehet használni.

8. Az itteni hídon kívül még nagy vízállásnál is van egy átjáró a Bódva patakon ebben a szekcióban, és az uralkodó kastély néhány hozzátartozó épülettel meglehetősen szilárdan téglából épült, így ebből a patakon való átjárást védelmezni lehet; ugyancsak védelmezni lehet a Magos magaslatot, és nyugat felé a patak mentén található Kopaszföld magaslatát, és az országút mentén előnyre lehet szert tenni.

Térkép: Bm.T.166/5. (XVI11.sz.vége), Bm.T.171/1. (XVI11.sz.vége ), Bm.T.171/2. (XVIII.sz.vége), Bm.T.171/3. (XVI11.sz.vége), Bm.T.171/4. (XVIII.sz.vége), Bm.T.198/1. (XVI11.sz.vége), Bm.T.198/2. (XVI11.sz.vége ).

FINKE (Tinko)

Col.21.Sect.11.

1. Vendégfogadó 1 1/2, Damak 1 3/4, Kopaszföld major 1 1/4,

Nyomár 1 1/2, Hangács 1 3/4, Mádfalu 3/4, Edelény 1/4 óra.

2. Egy plébánia a faluban.

3. A Sápi patak teljesen kiszárad, két csekély lépés szélességű a medre, és nincs semmi különleges jelentősége. A Bódva régi folyása itt ugyanolyan szélességű, mint amilyenek Mádfalunál mondtuk; Szirák irányában megduzzad és mindenütt mocsaras lesz .

6. Az országút mint fent. A Nyomárra menő út nagyon gödrös,

azonkívül a szőlőhegyen elhasznált; az erdőben az utakon átmosások vannak, és kevéssé biztonságosak. A többi utak mint fent.

Térkép: Bm.T.166/1. (XVI11.sz.vége), Bm.T.166/2. (XVI11.sz.vége) ,

48