Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Forrásközlés
2. A templom, a kápolna és néhány épület téglából épült. A vendégfogadó és Zamogynál a pajta ugyanúgy téglából. 3. A Selypes patak 30 lépés széles, a partja az országúttól a Kegyes domb aljáig mindenütt 5-6 láb magas, legkisebb vízállásnál 3 láb mély, a medre homokos és mocsaras, nagy vízállásnál kiönt a medréből. A Folyás patak a Selypes patakba torkolva part nélkül folyik a mocsárba, és mindenütt mocsaras. 5. Többnyire száraz mezők. A nagy mocsár a Tiszánál sohasem szárad ki, száraz időben néhány helyen gyalog át lehet rajta kelni. A Kegyes és a Bagy mocsár ugyanilyen. A Kis Pálinkás olyan mélyen kiszárad, hogy a bejelölt helyeken átkelhetünk rajta. Az Oradvin-fok kiszárad. Ez a mocsár télen befagy, így az ember azon átkelhet. 6. A gáton vivő országút tönkrement a víztől, és még könnyű fuvarral is alig lehet rajta tovább haladni. Nagy vízállásnál az N. Bogáthalma alatt bejelölt úton lehet kimenni a városból. Ebben az esetben csak ez az út marad szabadon a városból való kijárásra, a többi mind használhatatlan. A vendégfogadónál bejelölt híd jó és erős. TISZAKESZI (Tisza Keszö) Col.22.Sect.17. Az előző szekcióban már leírtuk. ÁROKTŐ (Ároktő) Col.22.Sect.17. 1. Tiszakeszi 1 1/2, Csege 1 3/4, Csát 1 3/4, Gelej 4 3/4, Nagy- mihály 5, Négyes 5 1/2, Dorogma 3 óra. 3. A Tisza. A Selypés patak úgy egy fél órányira innen a Tiszába folyik, 6-12 lépés széles, posványos medre és meredek partja van, mindenütt mocsaras mezőkön folyik keresztül, és a hidakon kívül sehol sem lehet rajta átkelni. 5. A Tisza mellett lévő mezők mindig posványosak és hasznavehetetlenek. 6. Az út Csegére csak száraz idő esetén jó. A Tisza kiöntéseikor azonban hasznavehetetlen. Az út a Margitapusztán lévő vendégfogadó irányába a Tiszán és a Selypesen hídon visz át, 27
