Csorba Csaba (szerk): Bosod vármegye katonai leírása 1780-as évek - Borsodi Levéltári Füzetek 31. (Miskolc, 1990)
Borsod vármegye a XVII. század végén
A legtöbb papot - nem véletlen - Miskolcon írták össze, számsze- rint 31-et. A nagy szám nem kis mértékben a minorita kolostor szerzeteseinek köszönhető. Szendrőn (19) és Sajóládon (12) is a kolostorok létével magyarázható a magas szám. Három, vagy annál több pap ezen kívül csak Felsőgyőrben (5), Aszalón és Szentpéteren (3-3) volt. Néhány településen találunk még két papot, de az általános az egyetlen pap, - vagy egy sem. A templomok közül külön megemlítik azokat, amelyeket fal vett körül, pontosabban talán csak az igazán erős, katonai célra is felhasználható falakról tesznek említést: Megtudhatjuk, hogy fal övezte a templomot Szentpéteren, Szirákon (a templomot és plébániát egy egységgé forrasztotta az embermagas kerítőfal). Sajóládon a kolostort vette körül fal. A várak közül érdekes módon csak az egrit említik, meg Vadnánál a várhegyet. Az ónodi várat mint régi kastélyt mutatják be, amelyet körben fal és mély árok övez. Ugyanott az újabb kastélyt is fal vette körül. A harsányi kastélynál megjegyzik, hogy régen erődített volt. Az edelényi kastély a település uralkodó épülete, szilárd építésű, téglából készült. A katonai és egyéb XVIII. századi térképekkel összevetve az országleírást, az elemzést tovább lehetne folytatni, de ez nem ennek a tanulmánynak a feladata. Elsődleges célunknak azt tekintettük, hogy a katonai országleírás, ez a kevesek által ismert forrás napvilágot lásson, s minél több kutató használhassa. Az, hogy nem németül, hanem magyar fordításban jelenik meg a szövege, azt is célozza, hogy a szélesebb érdeklődő olvasóközönség, nem utolsó sorban az iskolai 14 oktatás számára is hasznosítható legyen. dr. Csorba Csaba 102
