Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

A Szirmay-Kazinczy-féle históriai iratokhoz Kazinczy Ferenc maga készített két vaskos kötetben mutatót, melyekben az irat jelzetét, tárgyát, évét jelölte meg, de ezek mellett kultúrtörténeti, családtörténeti, megyei, hazai történetünkre vonatkozó sajátos értesüléseit jegyezte meg, nyelvtörténeti, néprajzi magyarázatokat közölt. Az I.kötetben található érdekesebb feljegyzések: Az aba-posztó Kazinczy magyarázatában "Ez az abaposztő közönséges gyapjúból vala szőve, és így ára csekély volt. Színe fejér, mint a szűré. A föld népe ebből horda mentét és nadrágot fekete sinorral, fekete báránybőr prémmel és fekete szaruból esztergályozott gombokkal." (Fasc.150. No.l.) Abaújvár vármegye címszóhoz: "Szokása volt az akkori időknek, hogy az előfordult dolgokban Követeket küldött, s azokra bízta, hogy a dolgot szóval adják elő. Ilyenkor a Követnek Credentionális adatott, s a Követ Credentionális mellett eresztetett el, anélkül, hogy a Credentionálisban a tárgy megneveztessék. Az effélék számtalan sokaságát lásd Fasc.171. No.1430." (Fasc.150.No.43.) Abaúj megyei hadipénztár tárgyhoz, I.Oózsef menyegzői ajándékához: "Az Ország Bírája Abaúj Vármegyéhez írt levelében azt tanácsolja, hogy az Udvarnál a minden Vármegyékre vetett fél milliomból legalább a tizenheted részt, ha anyolcadot nem, szedjék ki, s végyenek magokhoz méltó ajándékot. A királyi menyegző volt Bécsben 1699. február 24-én." (Fasc.150. No.48.) Az Abaúj megyei összeírókról megjegyezte: "Állott ez a Kir.Biztosság következő tagokból: l.Medgyesi Báró Mednyánszky Pál szentelt vitéz, Kir.Kamarai Consiliárius, és a Szepesi Kamara Administrátorából, 2.Gróf Szentiványi Józsefből, 3.Melczer Mózes sárosi, és 4.Nébest Pál gömöri viceispánokból." (Fasc.150. No.61.) Ambringen Gáspár iratához: "Császári Királyi Generális. Egyéb titulusai ezek valának: Militiae Hieroaolymitanae Ordinis Beatae Mariae Teutonici in Prussia Administrator, et per Germaniam atque Italiam Magnus Magister. Ez a vérengző a subscriptiokban elhagyá famíliái vezetéknevét és csak kettős keresztnevével Joannis Gáspár élt, hihető félig-papi méltósága tekintetéből. Hormayr szerint famíliái neve Ampringen. Azon Gubernium, melynek ez a minden Magyartól utált ember fejévé tétetett, felállott 1673. február 27. A pestis miatt; ugyan-azon esztendőben Kismartonba tétetett által (Fasc.187. No.134.) Hat esztendei kegyetlenkedései után Ambringen,