Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

1801. május 20. Sátoraljaújhely Kazinczy József özvegye Bossányi Zsuzsanna pártfogást kérő le­vele fia, Kazinczy Ferenc szabadulása ügyében. Ártatlanságát bizonygatja, felsorolja Kazinczy korábbi működését, érdemeit. A megye pártfogással küldi fel a Helytartó Tanácshoz a kérel­met. Az anyai kérelemre /melyet a levéltárban megtalált Ka­zinczy/ 1823. május 3-án a következőket jegyezte fel: "Nem gyaníthatok egyebet mint azt, hogy ez a sovány Esedezés annak a másiknak példája szerint volt nem tudom ki által dolgozva, amelyet ezelőtt már Udv. Agens Bujanovics Úr nyújta-be ö Fel­ségének és amellyért az Anyámtól ez az Udv. Agens ÖTSZÁZ fo­rintot kívánt pengő pénzben. Ez a gyanúm onnan ered, hogy a Szulyovszky Menyhért gyermekeinek itt következő Esedezések is ezen kapta szerint készült, és minden ami itt áll, Bécsi Deák­ságra mutat inkább, mint Magyarországira. A Béke ezen eszt. megköttetett, s én 1801. Június 28dikán a Munkácsi Várból szabadon eresztettem, minekutána (elfogattat­ván az Anyám házánál Alsó-Regmecen 1794. Decemb. 14dikén) Bu­dán, Brünnben, Kufsteinban és Munkácson KÉTEZER HÁROMSZÁZ NYOLCVANHÉT napot töltöttem-el nekünk Magyar foglyoknak sok tekintetekben kedvező, de még is keserves fogságban. Német ra­bok naponként négy xrt kapnak, s nincs semmi ruhájok, semmi ágybéliek, eggy szalmazsákon és eggy pokróczon kívül, s fog­helyeiknek küszöbén soha túl nem lépnek. Nekünk szabad volt úgy élnünk, ahogy erszényünk bírta, saját ruháinkba öltözköd­nünk, s gyakorta ki valánk hordva, de mindég eggyenként, a napra. Velem háromszáz darab könyv volt. Melly hasznát vehet­tem volna azoknak, ha az a gondolat, hogy meg nem határozott időre küldettem oda, minden második sor olvasása alatt mint eggy gyilkos tőr nem vert volna keresztül; s ez a gondolat an­nál irtóztatóbb volt, mert ott olly rabot láték (a Brünn mel­lett emelkedő Spielberg várban), aki HARMINCZNÉGY eszt. olta szenvede rabságot. Kufsteinből 1800. Június utolsó napjaiban Fiorella Antal Franczia Generális és Chipault Franczia Huszár Óbester társaságában menénk Prágáig és onnan vissza a Margit­Szigetéig Buda és Pest között; Munkácson pedig Qbristlient. Bá­ró Riedele András volt szomszédom, ki eggykor Tanítója s Neve­lője volt a most uralkodó Császárnak. -

Next

/
Oldalképek
Tartalom