Hőgye István: Kazinczy Ferenc és családjára vonatkozó iratok, dokumentumok Zemplén Vármegye Levéltárában - Borsodi Levéltári Füzetek 30. (Sátoraljaújhely, 1990)

A sátoraljaújhelyi egyházakra és templomokra vonatkozóan az alábbi megjegyzést fűzte: "A templom történetei ezek: - Építette azt Pálóczi Imre 1482. - Batízi András Újhelyi Plebánus megkedveltető némellyekkel 1522. a Luther tanításait, s oda hagyá Plébániáját, s ezekkel valamelly magányos házban tartá az isteni tiszteletet, ami más helyt az egész hazában nem történt, úgy hogy a Reformatio Magyar-országon legelsőben itt vere, és Toronyén, gyökeret. - Megszaporodván azoknak száma, akik az új tudományt megkedvelek, Perényi Gábor 1560. a templomot, mint Újhelynek földes Ura, a Reformátusoknak által adá.Bátori Sófia, ki atyai vallását egyedül a fejedelmi menyegzőért hagyta vala el, meghalván férje 1660. visszatére előbbi vallására, s a Reformátusokat a templom és a Parochia birtokából kiverte.- A templom elégé, tornya pedig, szerencsére nem nappal, hanem éjszaka, igen magas és igen vékony lévén, eldőlt 1760 után eggy két esztendővel. Elgyengülve ezen megrázkodás és a kétszeri tűz által, el kelle bontatnia, s az történt, amit az utolsó számok beszéllenek. A Nagy utca felé nyugoti-északnak eldőlt, s így fa és kődarabjait nagy bajjal és hosszasan tartó munkával hordották félre. - Ezen rettenetes történet és a régiség által nagyon meggyengült templomot még inkább elerőtelenítette az 1770. történt tűz, s így azt Herczeg Trautsohn Wilhelm, a Városnak Földes Ura elhányatta, s az újnak építéséhez hoozá fogatott. Az a II.József decenniuma s a Kamarai birtok idejében 1780-1790. épült mostani fényére. - Elégett az a várossal együtt, s Herczeg Breczenheim Károly Augustus cseréppel fedette bé." (Fasc.233. No.21.) Kazinczy sokszor használta a levéltárban őrzött történelmi szakkönyveket is, melyek egy részét ő vetette meg, ezekbe a kötetekbe sok megjegyzést tett, a tévedéseket kiigazította, egy-egy adattal bővítette. A bejegyzések legérdekesebbje az 1818-ban kiadott Nemzeti Múzeum ismertetője, melyet József nádor arcképével díszítettek. A kötetet Kazinczy ajánlására a vármegye költségén vásárolták^ós 1819. március 2-ai közgyűlésen mutatta be. A kötet belső lapjára az arcképhez a következő megjegyzést írta: "A később időknek. József Császári Királyi Herczegnek, Országunk Nádorának itt álló képénél hívebben festett képét óhajtani nem lehet. Úgy látjuk itt ezt a bennünket szerető s általunk imádott unokáját a nagy Theréziának,