Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)
GIMNÁZIUMOK
EVANGÉLIKUS GIMNÄZIUM 1808-1854 Ágostai hitv. evangélikus Gymnasium 1854-1856 Evang. algymnasium és alreáltanoda 1856-1862 Ág. hitv. ev. esperességi reáltanoda 1862-1889 Ágostai hitv. evangélikus algymnasium Szervezettörténet és iratismertetés Az evangélikus egyház - hasonlóan a reformátushoz - az egyházszervezés mellett legfontosabb feladatának iskolák létesítését tartotta. Miskolcon hz önálló egyházközség megalakulása (1783) előtt is létezett evangélikus magániskola. Az 1772-ben létrehozott magán tanintézet - elemi iskolaként - az egyháztagoknál bérelt lakásban működött, tanítója az eperjesi líceum seniora volt. Élve az 1781-es türelmi rendelet-adta lehetőségekkel, 1783-ban önálló egyházközség alakult, amely már olyan tanítót alkalmazott, aki a felsőbb tanulmányokra is képes volt oktatni. 1793-ban az iskola alsó- és felső tagozatra oszlott és ez utóbbiból alakult ki az algimnázium 1808-ban, amikor az Eperjesen tartott egyházkerületi, majd a pesti egyetemes gyűlés helyt adott az egyház azon kérelmének, hogy egy kerületi nemzeti gimnáziumot állítson fel. A protestáns elvek szerint ez időtől élvezte a nyilvános közintézetek minden jogát. A következő évben (1809) iskolai törvényt hoztak, amely a gimnázium részére felállította a szófűzési és a szónoklattani osztályt, a tanulmányi időt ezzel hat évre emelve. Az iskola múzeumának és könyvtárának alapjait 1817-ben vetették meg adományokkal, 1833-ban pedig tápintézetet hoztak létre. 1846-tól az elemi iskola és a gimnázium közös igazgató felügyelete alá került. Ekkor alakult az iskolatanács, amely mindkét iskolatípus ügyeit vezette. Az iskolatanács elnöke az iskolai felügyelő volt. A tanács nyolc választott tagból és a tanárokból állott. Az iskola közvetlen felsőbb hatósága a Hegyaljai Egyházmegye (esperesség), amely a tanintézetek felügyeletére választott dékán által gyakorolta jogait. A dékán ellenőrizte a tanterv betartását, az előírt tankönyvek használatát, a vagyonkezelést és évente kétszer jelentést tett az