Csorba Csaba: Miskolc középiskoláinak levéltári dokumentumai a kezdetektől 1950-ig - Borsodi Levéltári Füzetek 29. (Miskolc, 1989)
TANÍTÓ- ÉS TANÍTÓNŐKÉPZÉS
ÉRSEKI RÓMAI KATOLIKUS TANÍTÓNŐKÉPZŐ 1927-1938: Érseki Római Katolikus Tanítónőképző Intézet 1938-1948: Érseki Római Katolikus Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet 1948- 1949: Állami Zrínyi Ilona Leánylíceum és Tanítónőképző Intézet 1949- 1950: I.sz. Állami Pedagógiai (Leány)Gimnázium (Tanítónői Tagozata) Később Állami Tanítónőképző és Óvónőképző Intézet néven, majd Állami Tanítőnőképzőként működött, majd fokozatosan megszűnt. Szervezettörténet és iratismertetés Az 1878-ban alapított leánynevelő intézetben először elemi népiskola, majd polgári leányiskola működött. 1927-ben a szatmári irgalmas nővérek tanítóképző intézetet is alapítottak, ami vezetésük alatt két évtizedig működött. A tanítónőképző anyakönyveinek sorozatát a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei levéltár, illetve az épületet öröklő Herman Gimnázium őrzi. Mindeddig az iskola saját iktatott iratai nem kerül lek elő, valószínűleg 1940-ban megsemmisül tek. Az intézetet az Egri Érsekség tartotta renn. ígyházi tanulmányi főhatósága az Egri Egyházmegyei Tanfelügyelőség volt. Ennek jelentős történeti értékű anyagát az Egri Érseki Levéltár őrzi. Az anyag rendezett, 1850-1949ig kb. 22 fm irat található évrendben, azon belül iktatószámok növekvő sorrendjében. Az iratok két sorozata különül el: 1. Az érsekségnek az iskolával folytatott gazdasági és tanügyi levelezése. 2. Az ún. zárójelentések. Ezeket minden tanévet követő szeptember hónapban kellett a hivatalhoz benyújtani (több oldalas nyomtatvány kitöltését jelentette), s pontos képet kapunk belőlük az iskola külső, belső állapotáról, vagyoni viszonyairól, a tanítókról, az iskolaszék munkájáról stb. Mivel a kutatási segédletek nagyon hiányosak (csak néhány évből van betűsoros mutatókönyv), gyakorlatilag csak az iratok szálankénti átnézésével kutatható.