Kováts Dénesné: Zemplén megyei országgyűlési követválasztások 1861–1910 - Borsodi Levéltári Füzetek 27. (Miskolc, 1989)

VÁLOGATOTT DOKUMENTUMOK

törvénytelen megállapítása miatt a múlt évben több panasz érkezett hozzám. Ezen körülményre való tekintettel mindenekelőtt kijelentem, hogy az úrbéri értelembe vett telek nagyságának megállapításánál egyedül a Mária Terézia-féle úrbéri szabályozás alkalmával, ill. az 1836. V.t.cz.-ben meghatározott teíekmennyiség az irányadd. Az ezen törvényes mértéktől eltérő nagyságú vagy bármely más úrbéri törvényben ismeretlen elnevezésű (pl.antiqua sessio, Wort stb.) teleknagyság figyelembe nem jöhet... Budapesten, 1899. április hó ó-án."

48 49. Tolcsva fellebbezése a megállapított földadóminimum miatt az alispánhoz (1900) "A központi választmány 2/1900.sz. határozata szerint Tolcsva földadóminimuma a szomszéd Vámosújfalu községben legkevésbé megrótt egynegyed úrbéri telek adója után 8 koronában állapíttatott meg. Ez községünkre rendkívül sérelmes és igazságtalan lévén, ellene fellebbezésünket előterjesztjük: A Tolcsvával szomszédos községek közül éppen Vámosűjfalu az, amelynek földmívelési viszonyai, a művelési ágak, s a föld jövedelmezőségére befolyással bíró körülmények tekintetében a legjobban eltérnek Tolcsva viszonyaitól, s azzal semmiképp össze nem hasonlíthatók. Vámosújfalu a Baodrog partján, sík területen fekszik. Határa legnagyobb részben erdő, szántóföld és rét, s csak igen csekély részben szőlő terület, s ez is csak harmadosztályú. Tolcsva határa ellenben alig pár száz holdnyi, s nagyobb részt egy tulajdonos kezében lévő szántóföldet leszámítva, kizárólag szőlőből áll. Egyenesen képtelenség tehát Tolcsvára azt a mértéket alkalmazni, amit Vámosújfalura. Hiszen köztudomású, hogy a szőlő legalább tízszer annyi jövedelmet hoz, mint a föld, úgy hogy egy hold középszerű hegyaljai szőlőnek az átlagos tiszta jövedelme sokkal több, mint akár a legjobb